Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
T ársadalomraiz. 143 II. Fejlődik-e a Tiszazug? — ezzel a kérdéssel vezethetnek be a vidék társadalomrajzának az alábbiakban megkísérelt vázlatát. Ha a fejlődést a népesedés eredményeivel mérjük le, akkor általában fejlődésről beszélhetünk. Az utolsó félszázad alatt, pontosan: 1880 és 1920 között a Tiszazug népe 47.2%-kai növekedett. Ugyanezen idő alatt a mai Magyarország népe 49.9%kal nőtt, ebből azonban 91-3% esett a városok és csak 35-3% a falvak népnövekedésére, s ehhez képest a Tiszazug 47-2 %-os népesedése igen kedvező. Meghaladja a csongrádi falvak népesedését, a szapora Jászságét s csak Szolnok városa s a vele szomszédos Rákóczifalva mutat a környéken nagyobb arányú népnövekedést. Ez azonban újabb község, csakúgy, mint Űjkéeske Nagyrévvel szemben, mely e vidék legfejlődőbb községe. Ha a Tiszazug népnövekedési arányszámával a négy évtized alatt ott végbement építkezés eredményét vetjük egybe, a házak számának 62-7%-os emelkedése árrá mutat, hogy a számbeli gyarapodást talán még nagyobb mértékű vagyoni emelkedés kisérte, ami a lakások átlag kisebb zsúfoltságában s abban is kifejezésre jut, hogy a tanyaépítés, a fiatalok kiköltözése s ezzel a kettős otthon költséges divatja ezen a vidéken is lábrakapott. A fejlődés nyilvánvaló jele még, amit a civilizáció minimális fokmérője, az írás-olvasás elterjedésének indexe mutat. 1880- ban a nyolc falu közül ötben a lakosság nagyobb része írástudatlan volt, míg 1920-ban már egyetlen községben sem érték el a lakosság V»-&t.* A fejlődés háTom érintett eredménye közül az első, a népnövekedés érdemel különösebb figyelmet s kíván beható elemzést. A nyolc falura vonatkozó összeredmény alig mond többet, mint hogy a Tiszazug nagyobb mértékben bizonyult alkalmasnak több ember eltartására, mint falvaink általában. E megállapítás tehát inkább a természeti életfeltételek és lehetőségek szempontjából jellemző, de semmit sem mond a Tiszazug népéről, annak társadalmáról. A Tiszazug népesedésében előttünk álló statisztikai változás jelentőségét, dinamikai magyarázatát csak úgy ismerhetjük meg, -ha legalább egy olyan tényező vizsgálatára is kiterjészkedünk, amelyik a nép lényeges minőségi 3 3 Az 1880. évből nem ismerjük á 6 éven aluliak számát s így csak a községek egész népességéből ismerjük az írni-olvasni tudók számát. Ez 1880-ban: Tiszasason 64%, Tiszazugon 60%, Tiszakürtön 51,,Tiszatnokán és Nagyréven 49, Csépán és Cibakházán 37, Szelevényen 19% volt. 1920- ban ugyanez Tiszasason 81, Tiszainokán és Csépán 74, Nagyréven, Szelevényen és Tiszazugon 69, Cibakházán 68, Tiszakürtön 67%-ra javult.
