Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
154 Tiírsadalomrajz. ható fenn, noha a vallásos nevelés térfoglalása, ami a külterü!e i iskolaugy javításával együtt jár, a társadalmi szakadékot világnézeti divergenciával is mélyíti s az egyébként is minimális társadalmi összeolvadás kilátásait csökkenti. Az őslakosság és az új elem küzdelme még sokáig ösztönszem inkább, mint tudatos. A törzsökös lakosság sokáig észre sem veszi, hogy a beszivárgott nép már számottevő. Annyira idegennek érzi, hogy a vallási különbségről sem vesz tudomást. geszen gyakori jelenség református községekben, hogy a gazdáknak tobbszáz katholikus lakosról nincs tudomásuk, s falujukat szinreformátusnak gondolják (már a zsidót tudják). So-í“ * t“d*,t alatt szorongó, mint világosan felismert küzdelem fo yik tehat a falubeli őslakos gazdaréteg és a betelepülő torpebirtokos, napszámos, munkás elem között. Nem léven köztük vérkeveredés, ez a küzdelem úgyszólván gazdasági terre szorítkozik s a büszke gazdaréteg részéről a csendes, maga előtt is titkolt defenzíva, a szegénység részéről pedig a szereny, kíméletes, alázatos, de szívós offenziva jellegét viseli IV litikai, közigazgatási életben a falubeli őslakóké a hatalom, amely a falvakon is a vagyonon, a szervezettségen alapul. Ezt a hatalmat nagy kemény exkluzivitással őrzik. A képviselőtestület, amely protestáns falvakban többnyire alig más, mint a presbitériumnak világi vezetés alatt tartott ülése vagy ha tetszik, a falusi nagygazdák képviselete, amelyben á szegénység es aim ezzel nem egyszer összeesik, a külterületi lakosság nem kap képviseletet, ha csak a jegyző, szolgabíró ezt ki nem erőszakolja. Ez sokszor még olyan községekben is észlelhető kÜ,lterÜletÍ lakossᣠeredet, fajta és val!? ^teteben teljesen homogén. Ilyen helyeken a szükségletek, érdekek^ különbségei, miatt támad a községbeliek és a tayaiak kozott elkülönülés, mikor is a belterületiek a inasuk tzervezetteege s ebből eredő helyzeti előnye révén klikké állabÍrkoZk a J—* érdekeket- “t magát a képviseletet iparkodnak meghiúsítani. Fokozottabb mértékben áll ez az w L kTÍi-Tf a T“g ref- községei’ hlyekben a ' к ülte r id et i lakosok között az egyenlőség és igényazonossag erzese sem tompítja a bent lakó falusiak klikkbe szervezkedo on^ét. Nemcsak anyagi, társadalmi helyzetig, műerkölcseik is különböznek. Két külön társadalom ez s a kint lakóknak s későbben jöttéknek is (Tiszakürt) a No háttéi-be -
