Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 1097-2008

- IP cl/ Szikes mocsarak A múltban számos kisebb-nagyobb viKáliás lehetett a tiszazugi hoiiokvidék deflációs mélyadéseiben, ae a belvizx'enciezéssel ezeket megszünt-tték. lapjainkra egyedül a Csépai-fertő maraot meg állar.aó vizíl szikes mocsárként. Szódás vize különlegességnek számit a tiszántul főként nátrium-szulfátos szikes tav&i Között. A növényzettel dúsan benőtt mederben halakat nem találtunk, gyakori volt viszont a kecskebéke /t<

ana esculents/, és nem ritka a vizisikló /Natrix natrix/ sem. Fészkelő madarai nagyrészt megegyeznek az elöreredett • mcrotvákéval, de tavaszi és őszi vonuláskor a cankók, szerkők és sirályok is csapatosan látogstják. Az emlősök * közül a kószapocok /Arvicola terrestris/ gyakori. i Lágyszárú növényzettel bontott területek a/ Szikespuszták Az elöntésektől nentesült folyóártereken a rendszeres sókimosódás elmaradísa következtében többfelé szikeseciés indult meg. Kz a folyamat azonban nem volt olyan erőteljes, mint pl. a Hortobágyon, ezért a jellegzetes szikformációi /szikpatíka, szikfok, vekszik/ csak néhány helyen alakultak ki. £ talajok jellegzetes növénytársulása az un. füves szikespuszta /Achilleo- Kestucetum pseudovinae/, és csak kisebb foltokon található meg a