Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 1097-2008

- lo erythrophthalmus/, a karika eszeg /Blicca bjoerkne/, a dévérkeszeg /Abramis brama/ és ponty /Cyprinus carnio/, a ragadozók közül pedi<- a csuka /gsox lucius/ és a süllő /Stizostedion lucionerca/. A kétéltűek leggyakoribb képviselői a kecskebékák /dana esculenta/ és a tavi békák /kana ridibunda/. f adárvilágukra a vöcskök / kis vöcs k - Podiceps ruficollis, búbos vöcsök - Podiceps eristatus/, a szárcsa /r'ulica atra/ és a vizit.yuk /Gall

inula chloropus/ fészkelése mellett a nídi éne esek jelenléte is jellemző. b/ öntöző- és belvizesatornák kológiai viszonyaik az előző biotóptipuséihoz hasonlóak, de változékonysámjk nagyobb. I isebb méreteik miatt mér az állandóan vizzel rendelkező csatornák faunája is szegényesebb a holtágakénál. Halállományukat főként kis testű fajok alkotják. A holtágakban is gyakori bodorkán / utilus rutilus/ és vörösszárnyu keszegen /ocardinius erythropbthalmis/ kivül elsősorban a icurta baing /Leucaspius delineatus/, a szivárványos ökle /uhodeus sericeus amerus/ és a sügér jellemzi faunájukat /Perca fluviatilis/. A kétéltűek közül a kecskebéka /ítana esculenta/ és a vöröshasu unka /íombina bombina/, a odarak közül pedig a kisebb nádfoltokban is lefészicelő törpegém /Xxobrychus minutus/ és nádirigó /Acrocephalus arundinaceus/ jelle-izS.