Tölgyes Lászlóné: Nagyiván és a fehér gólyák rövid történelme a biológia-földrajz tanár szemével (2008) / 1094-2008

riyen talajú a £kás,Csikós-ér,Mér,^es-ér és a Csonkacsukás. Eutrofizáció következtében a talaj telitődik a barna,vagy másnéven mocsári vasérccel. Ettcl szine szárazságkor vörösessé változik. A Matyus -lapo ezílén t:Oálhatu cu vasborsót

w. A HHP rendzseres árasztásai következtében már mo jelent a tündérfátyol ix Kymphoide 3 p./ előtte csak a Darvas tóbajx virított a déli érákban» Érdekes jelenséget tapasztaltam 1992 őszén* még októberben tömegesen láttam egyik endemikus növényfajunkat virágozni. Az erdélyi utifü /Plantago schvarnenbergiana/ volt. A viz hatására a nedves rétek növénye átterjedt a száraz iégelőíe. A két vasbet.onh.id közötti Sáros-é:?i gát déli alacsonyabb fekvésű legelőt borította he. Összefoglalva iíagyiván pusztai területéről Írottakat. A biológiai egyenszly keresése ho.sott már is eredményeket. Remélhetjilk,hogy a pusztai élővilág nem tűnik el teljesen, sőt szaporodnak egyes fajok. Mutatja ezt amikor elmondhatjuk az ilyen statisztikai adatokat: 1986-ban fészkelő,vonuló madár populációk száma 292. 19)3-ban emelkedik 323-ra. Darvak több ezres tömege pihent meg eben, az évben.S ha ezt a munkát, mindenki a tőle telhetően támogat ja, akkor a szakemberek egyre kevesebb akadállyal állnak szembea. A helybeliek nagyrésze igy gondolkodik. Ezek után áttérek azokar a saját .legfigyelésekre,melyeket spontán 197o-ig ,majd tudatosan 1974-től végeztem.