Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének természeti értékei (2008) / 1090-2008

- 33 velhetőbb földek mellett jelentős tápláléknál azolgcJ-tak a vízimadarak /főleg szárcaa, récefélék, éa vadlúd/ és to­jásaik, meg a vízben nagy szambán élő balak: ponty, csuka, kárász, csíkhal. Még az 1950-es években is oly nagy volt itt a halbőség, hogy "életben" tudta tartani a szövetke­zetbe tömörült halászokat. De a hajdani, nagy kiterjedésű gyékényes-nádas zaonibékosokkal övezett nyílt vízfelszínek­ből ma már C3ak nyomokban, és időszakosan találunk egy-egy "pocsolyát" /2., és 7. - 8. kép/. A "Haj ta-inocsár" mai képe 1./ Megközelítése, fekvése A Hajta Jászberénytől ÜHy.-ra, i'est és üzolnok megye hatérútjanak két oldalán terül el. A 31.-es Közúton i^lagy­kata felé haladva, a varostól néhány km-re, a "megy e tu Dia­nái" jobbra vezet le az a földút, amelyen kb. 1 km-t ha­ladva, fehérre meszelt kerítésű, barátsagos külselyű ta­nyák mellett elhaladva juthatunk el a vedett területrész­hez /3. ábra/. Itt, a partosabb részről /lusd 3. abra 5 jelzés,/ le­gyezőszerűen tarul elénk a tájkép» viragos rété* és lige­tekkel, és a napsütésben szinte szikrázó hojaokhatakkal kö­rülvett nádt enger /pl. 9», és 10. kép/ ougaerüeje. Innen nézve mintegy másfél km szélességben, és 2 km nosszan nyú­lik el - megközelítőleg Kliy.-DK. irányban a védett rész nádas zsombékosa. Kiaebb összeszűkülés utan azonban /jóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom