Hollanday Andrea: Az újszászi Orczy-kastély parkjának rekonstrukciós terve (2008) / 1080-2008

kerttervezési metodika Mivel tudtuk, hogy az általunk felniárt állapot hiányos, így további "segédeszközhöz" kellett fordulni. Ez az a szerkesztési eljárás, amivel főként a barokk kertekben az utak vonalvezetését, a vue-ket s az egész park szerkezetét meghatározták. A tájképi kertstílus megjelenésével ez az eljárás nem vesztette el alapvető funkcióját. Hiszen itt is éppnn olyan fontos a látvány, a séta során különböző pontokbői elénktáruló kép. Régi kertterveken még láthatóak a szerkesztés halvány vonalai, például RAPAIC3 E,: Magyar keretek című művében szereplő tájképi kertek alaprajzain is. A tájképi kert is - ha nem is merev, szimmetrikus, geometrikus alaprajzú - szerkezetileg rendezett, meghatározott. Az egyes növények alakja, színe, növénye

soportok ültetése oldja fel, teszi észrevétlenné a szerkesztés merev vonalait. A szerkesztő vonalak az épület szimmetriájából, különböző funkciójú szárnyainak, az ablakoknak az elhelyezkedéséből adódnék, a bejáratok középpontjaiból indulnak ki és a kertben lévő jellegzetes pontok: építmények, egyes növények, növénycsoportok felé irányulnak. A meglévő úthálózat is szolgáltat némi támpontot. A szerkesztő vonalak megrajzolásakor egyszerre kell figyelni az épületet, az utkat é3 a létesítéskori növényeket. Ezért a 2. számú térképen azt az állapotot ábrázoltam, ahol a felmérésből ki vannak emelve azok a növények, amelyek meghatározóak a szerkesztés szempontjából és maguk a szerkesztő vonalak is be vannak rajzolva, vonalvastagság szerint rangsorolva fontossági