Dávid Csaba – Dávid Zoltán: Jász-Nagykun-Szolnok megye természeti képe – „Föld Napja 92” (2008) / 1076-2008

- 7 Ez viszont a környék lakóinak nem tetszik, mivel az állatok bemerészkednek az udvarokba is, tehát ezen a téren is ellentétek csapnak össze. Elkeseritő, hogy az emberek többsége a mindennapi előnyöket fontosabb tartja, mint a környezete élővilágának állapotát, pedig elvileg mindenki tudja - általános iskolai tanulmányai alapján -, hogy hosszú távon a környezetünk megóvásától függ létünk. Mégis legtöbben rendkivűl hányaveti módon gondolkodnak a környezetvédelemről, vagy egyáltalán nem is foglalkoznak vele, egyszerűen elvetik a kérdést, mondván "Utánam a vízözön". Nem tudom ki menne kirándulni búzatábla közé, valószinűleg még azok sem, akik ilyen munkával töltik életük nagy részét. Állandó és "eredményes" tevékenykedésüknek azonban súlyos következményeik lesznek. Nemcsak esztétilailag fog romlani a természet, ezt egy jól ismert példával szeretném szemléltetni, amivel ezt a gondolatot is kezdtem. A monnokulturák terjedésének következményei katasztrófaszerűek, fajok kihalása, ezáltal az élet változatosságának, változékonyságának csökkenése fenyeget. Ez önmagában is óriási veszély amint azt többen is fejtették. Pl.: David Attengorough -, de még hozzájárulhat ehhez más is. Gondoljunk arra, a csecsemő is lemarad szellemileg a fejlődésben, ha egyhangú környezete. Lehet, hogy irreális a feltevésem, de talán az emberiségre sem hat pozitívan a monotonitás, feltéve, ha túléli saját munkálkodásait. Úgy t űnik ilyen sötét jövő vár ránk, ha tovább vágjuk magunk alatt az oktalanság fűrészével a természet fájának ágát. Minden ilyen cselekedet, amit rövid leírásomban bemutattam, egyre mélyíti a vájatot ezen az ágon, amely egyenlőre biztonságosan tart bennünket, de ha leszakad, menthetetlenül lezuhanunk mi is. /