Dávid Csaba – Dávid Zoltán: Jász-Nagykun-Szolnok megye természeti képe – „Föld Napja 92” (2008) / 1076-2008

- k Ezek a csövek a központi csatornába vezetik el az altalajból a fölösleges vizet, ami lehetővé teszi a belvíz beszivárgását az altalajba. Lefolyástalan mélyedések legmélyebb részein a rendszer hatékonyságát tovább növelték oly módon, hogy a csőárokba kavicsot, durva, majd finom homokot rétegeztek. Miután megoldották a vízelvezetés problémáját,következett a talajjavítás, melynek két fő módszere van a fizikai és a kémiai. A termelőszövetkezet mindkét módszert alkalmazta. A fizikai módszer lényege az altalaj lazítása, melyet azóta is rendszeres alkalommal elvégeznek. A lazítás növeli a talaj vízelvezető képességét . A talajjavítás másik módszere kémiai. Mészkövet és gipszet szórtak ki és dolgoztak be a talajba. Mindkét anyag kálcium ionokat tartalmaz, mely rendkívül kedvező hatással van a talajra, hiszen elősegíti a talajszemcsék összetapadását, de csupán kolloid mérethatárokon belül - 1 - 500 nm -, ezátal a talaj morzsalékossá válik. A nátrium és kálium ionoknak nincs ilyan hatásuk, ezért szikesedik el az olyan talaj, amelyben ezen ionok túltengenek. A szikesedés azt jelenti - a túl sok só jelenléte mellett -, hogy a talaj túl tömör lesz, tehát a gipszes, mészköves kezelés tulajdonképpen a talaj szellőzését is biztositja. Mindé zen munkálatok meglehetősen sok változást okoztak a táj arculatában és az élővilágban egyaránt. Legfőbb változás, mely az összes többit is meghatározza az, hogy a terület szántófölddé vált, ezenkívül csak a vízelvezető csatorna található meg, . / .