Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008

-15alapanyagot juttat m^J d a Szolnoki Papírgyárnak. A pörkölő kemencéből kilépő 600-700 C° hőmérsékletű pörkgéz melegének ha8znositásóra épül Magyarország ilyen első tipusu hőerőműve. Ez az erőmű a jelenlegi üzemet'látja majd el vi llamosenergiáva 1, s harsrosan megkezdi mtiködését« A pörkölő kemencéből a beadagolt pyerssnyag 7o kerül ki pörk formájában / a vasoxidbol álló prkölt réz,- cink,-ezüstkés arany tartáL mára k kinyerése után, mslyek közül főleg a rézből előállítható rézgélic a jelentős - megfelelő kezeléssel kohósltésra alkalmas Jóminőségü vasérccé alakítják át./ A tervezett műtrágyagyárban felhasznált nyersfoszfét fluor tartä. mánnk hasznosításéra épülő alumínium - fluorid üzem az eddigi importélt triollt hazai előállításénak fontos nyersanyagét adja majd« A felépülő uj üzemek - a mellett,hogy uj termékekkel létrák el népgazdaságunkat - a nyersanyagnak ós a keletkező melléktermékeknek teljes feldolgozásával, valamint 8 legnagyobb mennyiségben előállított végtermék, a műtrágya fogyasztó területen való gyártáséval Igen nagy mértékű önköltségcsökkentést jelentenek. A gyár termelése egyre Jobban növekszik, s a növekedés lejjp'tősége adva is van, hiszen kitűnő, Jó gépi berendezése van a gyárnak. " 1960.februér

ban 1959-hez képest 1004 tonnával gyártottak .többet, fcindezt a termelési kapacitás / uj gázfuvó munkába állítása, a technológiai eljárások tökélesitése, a műszaki fejlesztés/ segítségével érték el. A Tiszamenti Vegyimüvek kiépitéaével Szolnok városa a magyar vegyipar fellegvára lesz. A Tejipari Vállalat 1954-ben létesült. Ma naponta többszázezer liter tej kerül feldolgozásra. A vállalat 6-8 fajta sajkülönlegességet gyárt. A termelékenység emelését az üzem vezetősége mindig szem előtt tartja. A közelmúltban nagyteljesítményű tejfelcsomagoló automatót helyeztek üzembe. Az automata órónként l3oo drb 2 del-es pohárba adagol tejfelt és ezzel egyide őben légmentesen elzérja. A Szolnoki Papírgyár kebelén belül épült meg a szalmacellulízgyér, amely 1954.február

ban kezdett működni. Ez az üzem első ötéves^ tervünk egyik jelentős alkotósa. Először a klórozó és lúgozó üzemrészek alapjait rakták le • A falak felhuzésánél a munkát nehezítette a talajviz^állandó vizszivattyuzés/. A gépeket az NDK-b ól szerezték be. Csővezetékek,elektromos vezetékek építése. Újra jelentkezik a munkafolyamat menetében nehézség, amelyet a dl ék oksegítségével zökkenőmentesen oldanak meg. UJ tiszai vizmü épitéjlsi /betongyűrű? lesüllyesztése a Msza hullámterébe/ Nagy ürtartaLnfa betonkádak lépitéaa és azok kicsempézése* Tschnologiai gépek szerelés«. Ezek a történelmi események előzték meg a gyár megindulását. Tekintettel arra ,hogy a magyar rizsszalma uj nyeraanyag, a gyártási eljárás kidolgozása és kísérletezése meglehetősen nagy munkát igényelt*