Kemény Mária: Törökszentmiklós Szenttamás-puszta, Anna-major, Almásy-kastély (2008) / 1051-2008

5 Az egyenlő értékű ráták kijelölése után sorshúzással döntötték el, hogy az egyes birtoktestek kire szállnak, A Szenttamás-pusztát magában foglaló három rátát gróf Almásy György, Almásy Károly árvái részére Blaskovich Bertalan, és gróf Batthány Imre /Almásy Pál utódai leányágon/ húzta. 1854-ben ugyanezeket a birtokosokat nevezi meg Palugyay Imre könyve. Mindezekből azonban bizonyossággal nem állapitható meg, hogy ki használta ténylegesen a birtoktestet, és a rajta folyó építkezéseket mely családtag határozta el és irányitotta. " Biztosan tudjuk azonban a korabeli helyi sajtóból , hogy gróf Almásy Imre, aki 19o6—tói Jasz«« Nagykun-Szolnok vármegye főispánja volt, sokat tartózkodott Szenttamáson, s ez volt itteni birtokainak központja. Felesége báró Wesselényi Kornélia volt, s e házasságból származó első gyermek, Dénes 1892-ben született. Feltételezésünk szerint legkésőbb e házasság megkötéséig, tehát kb. 189o-ig el kellett készülnie a ma is álló épületegyüttesnek. A család- és várostörténet adatai alapján tehát a szenttamási kastély keletkezésének időpontját 185o és 189o között kell- keresnünk. E 4o év alatt a fennálló épületek tanúsága szerint háromszor folyt épitkezés a kastély területén. Az első, legrégibb épületrész a nyugati fekvésű vasoszlopos terasszal és kilátótoronnyal ellátott É-D-i hosszanti tengelyű, ekkor még mindkét végén sarokrizalitos épület. Feltételezhető, hogy ebben az