Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 8 -ao. igen hasonlít a pöfetegekre, elsősorban a bimbós pöfetegre. Ezen termőtest- kezdemény kettévágva könnyen elkülöníthető az előbb említett fajoktól, hiszen már ilyenkor jól latszik a kalap és tönk kezdeménye. A gomba növekedésének következtében a burok felreped, majd kiemelkedik az ekkor még gömbölyded /félgömb alakú/ kalap. Ennek teljes kinyílása alatt a termőréteget /lemezeket/ borító részleges burok leválik a kalap széléről, és mint lelógó gallér, megmarad a gomba szárán. A teljes burok alsó maradványa, a zsák, gyűszűszeru bocskor formájában marad meg a tönk alján, - ebből egyértelműen következik, hogy a különböző fák közelében észlelt, fehér, vagy fehéres színű, a tövén bocskorral, a "szarán" /tönkjén/ pedig gallérral rendelkező gombának már eleve gyanúsnak kell hogy legyen minden gombaszedő számára!! A burokból kifejlődött gomba már aránylag könnyen felismerhető. Szára /vagyis a tönk,/ fehér, olykor kissé zöldes árnyalatú, karcsú, alul a bocskorban "gumós", a szárnál mindig vastagabb. Általában 8-15 cm hosszú, de egyes példányok -kedvező életkörülmények hatására- megközelítik a 18— -20 cm -t is. A gomba törzse /szára/ gyakran körkörösen gyűrűs, ezért kissé érdes tapintású, a lemezek alatt megmaradt gallér bordásán csíkozott, gyakran ráncos. Kalapjának nagysága az élőhelyi körülményekkel összefüggésben igen változó, általában 5-15 cm széles. Felülete gyakran fehéres, de leginkább halványan zöldes /de előfordult már barnás; lásd pl. a 6.képet/, többnyire sima, nem érdes tapintású. Előfordulhatnak rajta burokmaradványok /pettyek/ is, - ilyenkor a gomba más galócafajokhoz, pl. citromgalócához, és egyes őz-