Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 4 U.: 2jdSr

SO. talaj felett viszont szorosan egymás mellett futnak /=termőtest/, majd a termőrétegben /=himénium/ spóranevelő hifavégződések formájában /bazidium, vagy tömlő,/ végződnek. A tenyésztestnek a táplálkozás /táplálékfelvétel/ mellett az a szerep jutott, hogy megfelelő környezeti tényezők hatására, a szaporodást szolgáló termőtestet létrehozza, üzen képződmény, vagyis a termőtest, igen változatos alakú. Lehet kalapra és tönkre tagolódó, illetve gömb, csésze, csillag, trombita -stb. formájú. A kalaposgombák /Agaricales/ esetében a termőréteg a kalap alsó részén található /ez lehet lemezes, csöves, vagy tüskés/, míg a pöfetegeknél /Lycoperdales/ a termőtest belsejét foglalja el, vagy a kucsma, illetve papsapkagombáknál /=Morchellaceae és Helvellaceae fajok/ a süveg felületét borítja. A termőrétegben az említett hifavégződések felépítése alapján sorolnak egyes gombákat különböző altagozatokba, - így valamennyi kalaposgomba /=Agaricales/, valamint a pöfetegfélék /=Lycoperdales/ stb. a bazídiumos gombák /Basidiomycotina/, a csésze- és kucsmagombafélék /Pejcizaceae és Morhellaceae/ pedig a tömlősgombák /Ascomycotina/ altagozatba tartoznak. A gombák táplálkozás tanának alapja, hogy - ellentétben a növényekkel -, szerves anyagokat használnak fel fejlődésükhöz, es bontanak le szervetlenné. Az evolúció folyamán azonban ennek kialakulása különbözőképpen alakult. Számos faj az elhalt szerves anyagokon /avar, fa, trágya stb./ élő kórhadéklakó /=szaprofiton/ életmódot folytató gomba; ezek azok a gombák, amelyek a különböző szerves anyagokat úgymond