Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

- 46 /Achillea setacea/, mezei cickafar

k /Achillea colina/, villás boglárk

a /Rannunculus pedatus/, réti peremizs /inula britannica/, sziki madárhu

r /Cerastium dübium/, fátyolvirá

g Gypsophyla muralis/, ragadós mécsvirág /Melandrium viscosem/, keskenylevelü sá

s /ßarex stenop— hylla/ és számos here /Frifolium sp,/ Taposott helyeken a sziki árp

a /Hordeum hystrix/, a madárkeserüf

ü /Polygonium aviculare/, nagybojtox-ján /arctium lappa/ és a papsaj t mályv

a /Malva neglecta/ gyakori , Háborított helyeken /főleg épületek helyén/ a foltos bürö

k /Conium maculatum/ alkot kisebb foltokat. Jelentkezik a gyomosodás is: a tövises iglic

e /Ononis spinosa/ t főleg a nem legeltetett részeket lepi el, i A III, osztályú sziknek minősülő ürmös szikes pusztarét 1 /Artemisio-Festucetum pseudovinae/ jelien ző fajai a sziki ürö

m /Artemisia maritima ssp, monogyna/, sziki pozd

or/Podospermum canum/, parti labod

a /Atriplex litoralis/, sziki madái±Lu

r /Cerastium dubium / fályolvirá

g /Gypsophyla muralis/, de mellettük már megjelennek a vakszik egyes tömegfajai is; orvosi székf

ü /Matricaria chamomilla/, nedves helyeken a sziki mézpázsi

t /Puccinellia limosa/. Szép látványt kelt nyár utóján a liláskék virágú sziksalát

a /Limonium gmelini/ kisebb-nagyobb foltokat alkotó állománya, Ecsegpusztán a táj igazi pusztai képét elsősorban a nagy területet boritó szikes pusztarét társulások adják, A Bokros, Kóréhzug, Templomzug Ecsegeleje és Terehzug nagy része ürmös és cickafarkos pusztarét.