Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

- h3 b/ Nádasok /Scirpo-Phragmitetum/ A Hortobágy-Berettyó nagyobb kiöntéseit és a sekély vizű part menti sávot gyakran nádasok szegélyezik, A ná

d /Phragmites cimmunis/ sürü állománya a viz felől helyenként valóságos falat alkot, másutt hiányzik, gyékény helyettesíti, A késkenylevelii gyékény /Typha angustifolia/ tömegesebb, a széleslevelü gyékén

y /Typha latifolia/ inkább csak az iszapzátonyokon alkot nagyobb foltokat, A csapadékvíz levezető csatornákban az utóbbi években megjelent és gyorsan terjedőben van a rizsgyékény /Typha laxmaimi/. Nádat a tav

i és kötőkák

a /Schoenoplectus lacustris,, Schoenoplectus tabernaemontani/ és a harmatkása /Glyceria aquatica/ is helyettesitheti. Különösen nagy tömegben található a harmatkása a ballal hídhoz közel eső folyószakaszon, ill, a Ládafia és Bense zugokban. Szórványosan virágkák

a /Butomus umbellatus/, sárga nősziro

m /iris pseudocorus/, a vizi hidő

r /Alisma plantagoaquatica/ és a vidra keserüf

ü /Polygonium amphybium/ kisebb foltjai is megtalálhatók. Gyakori még: a páritlikafü /Typhoides arundinacea/, ágas békabuzogány /Sparganium erectum/, a vizi peszérc

e /Lycopus erectus/, A nádas magasabb részeit egyes helyeken sürün borítja a közönséges lizinka /

Lysimachia vulgaris/, A ritkább nádállományu részeken a rucaörö

m /Salvinia natans/, olykor teljesen beborítja a viz felszínét, c/ Mocsárrétek, _kaszálók ^Beckmarmion_eruciformis/ Átmenetet képeznek a nádas és a szárazabb szikes réti vegatáció tipusok között. Szikesedési fokuk sze rint lehetnek I,, II,, és III, osztályú kaszáló

k. Elöntés alá csak magasabb vízálláskor kerülnek, de az egész évben magas talajvízszint biztosítja a nedvesség utánpótlást. Fő tömegfajuk: réti ecsetpázsi

t /Alopecurus pratensis/ és a fehér tippa

n /Agrostis alba/.