A Hortobágyi Nemzeti Park vízimadárvilága (2008) / 1036-2008

A Hortobágyi Nemzeti Park jelentősebb vízi élőhelyei 71 Kunkápolnási mocsár A HNP nagyiváni kerületében található, a hozzá tartozó rétzónával együtt területe kb. 3000 ha. Természeti értékeit tekintve legősibb, legértékesebb mocsarunk bioszférarezervátum, magterület. Növényzete a réti asszociációktól a záródó, szinte átjárhatatlan nádasig, illetve a nyílt vízen úszó hínártársulásokig igen változatos. Sok madárfajunk találja meg a számára legmegfelelőbb fészkelő és táplálkozóhelyet. Nem véletlen, hogy a fészkelő fajok száma 55, ami a vonulókkal együtt megközelíti a kétszázat. Az érintetlen, ún. avas nádasokban költenek a nagykócsagok (Egrctta alba). 1977-ben telepedtek meg először, azóta állományuk 5 párról 31 párra nőtt. Mocsarunkban többfelé (Kis-Darvas, Csukás, Juhos stb.) költ a vörösgém (Ardea purpurea), az állomány 100—120 pár, de olykor a 200 párt is meghaladja. Nemcsak a nádasok, gyékényesek avas foltjaiban, de a mocsárrétzóna székisásos növényzetében is megtelepszik az egyetlen fészkelő lúdfajunk, a nyári lúd (Anser anser). Kedvező években állománya 100 pár fölé emelkedik. Az utóbbi években kísérleteztünk mesterséges fészkelőhelyek készítésével. Tapasztalataink kedvezőek! A néhány nádkévéből emelt fészekalapokat a ludak 80—90%-ban elfoglalják. Értékes fészkelő faja a mocsárnak (Darvas, Csukás fenék) a fülemülesitke (Lusciniola melanopogon). A zárt gyékényes foltokban telepszik meg. Említést érdemel még a barkóscinege (Panurus biarmicus), amely a Kunkápolnás valamennyi részében előfordul. Megtelepedését nádkontyok kötésével is elősegítjük (6. ábra). A mocsár életéhez mindig hozzátartozott a nád jelentős részének kitermelése. 12