A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008
- 28 - \ Az 1846-ban megindult Tisza-szabályozás, majd a néhány évtizeddel később kibontakozó belvízrendezés alapjaiban változtatta meg a mezőgazdaság feltételeit, valamint lehetőségeit. Az ökológiai, a technikai, a gazdasági, valamint politikai téren egyaránt nagyléptékű folyószabályozás eredményeként jelentős területeken vált biztonságossá a szárazföldi termelés. E művelési, ág például Szolnok megyében elérte, sőt meghaladta a 75 %-ot. A rét, legelőterületek az arányt tekintve lo-15 %-ra estek vissza. A nagyarányú változás az alig több mint egyetlen évszázad alatt óriási termelékenység-növekedést tett lehetővé. Az 185o-195o közötti időszakban a legfőbb termesztett növények terméseredményei háromszorosra növekedtek. A korábbi természeti viszonyok gyökeres megváltoztatásának azonban kedvezőtlen hatásai is voltak. A rét és a legelőterületek jelentős csökkenése az állattartás nagymértékű visszaesését váltotta ki. A területegységre jutó számos állatlétszám még az 195o-es években is az országos átlag alatt volt Szolnok megyében. A folyószabályozás az addig rendkivül jelentős halászatot érintette a leqhátrányosabban. A Tisza vize sebessé és hideggé vált, a meder mélyült, melyben a halivadék nem talált kedvező létfeltételeket. További káros hatásként emlithető, hogy a holtágak kapcsolata megszűnt a Tiszával. A kedvezőtlen helyzetet halászati törvény alkotásával, illetve a Halászati Felügyelőség megszervezésével próbálták enyhiteni. A Tisza szabályozása az ártéri erdőkben is- alapvető változásokat eredményezett. Az 1379-es erdőtörvény meghozatala után az addig zömében füzes erdőket fokozatosan a gyors fejlődésü nyár váltotta fel. Századunk közepétől a hullámterek leggazdaságosabb hasznosítását nemes, óriás és korai nyár telepitéssel oldották meg. A 60-as évek elejére a nyártelepitési programnak köszönhetően a térségben az erdő aránya elérte a 10%-ot. A vizépités XIX.és XX. századi létesítményei alapot nyújtottak ahhoz, hogy a föld racionális használatával a térség társadalmi - gazdasági stabilitása szilárd legyen, illetve növekedjék a természeti erőforrások teljesítőképessége.
