Harka Ákos: Új fajok a Közép-Tisza halfaunájában (2008) / 1024-2008
Uj fajok a Közép-Tisza halfaunájában Faunánk állandó változása és ismereteink bővülése időről- idő"re megkívánja a régi adatok kiegészitését, korrekcióját. Rövid összefoglalómban azokról a halakról szeretnék szólni, amelyek Vásárhelyi István 2b éve megjelent tiszai f aunalistá jában" 1" még nem szerepeltek, de ma már ismert fajai a Tokajtól Cibakházáig terjedő Közép-Tiszának. \z ezüstkárász /Oarassius auratus gibelio/ import révén került az országba, 1954-ben hozták be Bulgáriából a szarvasi tógazdaságba.' Mivel növekedese a mi viszonyaink között lassú, a pontynak viszont táplálékkonkurense, tenyésztésével felhagytak, ám kiszökött oéldányai - részben igénytelenségük, részben szaporaságuk következtében - gyorsan benépesítették a Körös és Tisza mentét, s ma már szinte minden vizünkben megtalálhatók. A tiszafüredi folyószakaszon 197o-ben fogott halpéldányoknak már ? %-a ezüst!:árász volt, a Kiskörei-viztározó feltöltésekor pedig robbanásszerű elszaporodásának lehettünk tanúi. Tulszaporodásának a ragadozók állományának gyarapodása vetett véget, de aránya na is igen jelentős, mintegy lo % körül mozog. A kinai eredetű fehér amur /Ctenophar.yngodon idella/, valamint a fehér és pettyes busa /Hypophthalmichthys molitrix, Aristichthys nobilis/ honositását 1963-ban kezdték meg Magyarországon.^ Telepitését kezdetben csak zárt tógazdaságokba engedélyezték, bár elterjedésüktől nem tartottak, mivel ugy vélték, hogy a mi éghajlati viszonyaink mellett csak mesterségesen szaporithatók. Halaink azonban a vártnál jobban alkalmazkodtak, s ma már nem kétséges, hogy természetes környezetben is szaporodnak. Folyószakaszunkon 1971-73 között észleltük első példányaikat, s azóta is rendszeresen szerepelnek a halászok fogásában. Ugy látszik azonban, hogy akklimatizációjuk mégsem sikerült tökéletesen, ugyanis az első izben szaporodó 4-6 éves korosztályokban tavaszonként jelentős elhullás tapasztalható, de ennek okát. még nem sikerült pontosan kideriteni. Áz előzőekhez hasonlóan ugyancsak Kinából származó halunk a gyöngyös razbóra /Pseudorasbora parva/. Először a paksi tógazdaságban észlelték, ahová az 1963-ban importált amur- és busaivadékkal szándékaink ellenére került be. Ugyanígy juthatott Romániába is, ahol 1961-ben már tömegesen jelentkezett, s feltehetőleg innen terjedt át a biharugrai tógazdaságba, ahol 1967-ben figyeltek fel