Benke Zsuzsa: Stanislaus Albach botanikai munkássága (2008) / 1017-2008
Bot. Közlem. 67. kötet 3. füzet 1980. STANISLAUS ALBACH BOTANIKAI MUNKÁSSÁGA BUNKE ZSUZSANNA t frxA-cí.l, • 125 évvel ezelőtt egy herbárium és hozzátartozó kéziratanyag érkezett ajándékképpen a Nemzeti Múzeumba. A küldemény STANISLATJS ALBACH hagyatéka volt, aki 1853-ban hunyt el Kismartonban, a mai Eisenstadt-ban. A Múzeum igazgatósága válaszlevelében — 1854 november 15.-én — „pompás füvészeti kincs"-nek nevezi a kapott anyagot (HUSZÁR 1944). Ha kézbevesszük az ALBACH-herbárium lapjait, az első, ami szembetűnik: mennyire szépek, gondosan kezeltek növényei. Valóban „kitűnően megtartott gyűjtemény", amint GOMBOCZ ENDRE A magyar botanika történeté-ben idézi (1936). A következő, ami meglepi a szemlélőt, az információk gazdagsága és pontossága. Ez részben a preparált növényanyag kiválasztásából, részben a cédulákon olvasható feljegyzésekből adódik. FRIVALDSZKY JÁNOS, a Nemzeti Múzeum egykori igazgatója szerint „igen jeles, a maga nemében egyetlen növénygyűjtemény" (idézi HTJSZÁR 1944). JANKA VIKTOR „a szép ALBACH-féle gyűjtemény" szavakkal emlékezik meg róla (A Magyar Nemzeti Múzeum füvészeti osztályának történetéhez 1880). DEGEN ÁRPÁD szerint „gyönyörű herbárium" (Bot. Közlem. XXV. 1927. november 10., 307. ülés.). A hagyomány szerint az ALBACH-gyűjtemény 2500 fajból állt (KURTZ 1865). A hozzátartozó — és a kéziratanyag jelentős részét képező — Catalogus numericus plantarum azonban csak 1910 fajt sorol fel. (E katalógus négy, különböző alakú quart-kötetből és mappában őrzött néhány ívből áll.) Aherbáriumi anyag a múzeumi számozás szerint négyezernél több gyűjtés eredménye. Ez az anyag mennyiségét tekintve nem mondható nagynak, sem a fajok, sem a példányok szempontjából. Ha azonban összehasonlítjuk kortárs—gyűjteményekkel, akár pedig általánosságban a Növénytárban őrzött herbáriumi anyaggal, feltűnik az ÁLBACH-herbárium rendkívüli tudatossággal fejlesztett volta. Nemcsak alapos morfológiai ismereteket és erős kritikai érzéket árul el, hanem a teljességre törekvés érdekes momentumait. ALBACH nem volt botanikus. Botanizálása életének csak egy időszakára terjedt és annak is csak egy rétegét képezte. Feljegyzéseiből pontosan körülhatárolható annak időtartama. Herbáriumának első növényét a, Catalogus numerictts •plantarum szerint 1835. április 7-én gyűjtötte. Naplójának utolsó keltezése 1843. július 16. Növénygyűjtését elméleti felkészülés előzte meg. Miscellanea botanica címet viselő citátum-gyűjteményét 1834-ben kezdte meg; ebben morfológiai, rendszertani, botanikatörténeti és növénypreparálási jegyzeteket találunk. Maguk a herbáriumi lapok sajátságos fejlődést mutatnak. Preparálástechnika szempontjából az 1844—45-ös esztendők nagy sorozatai, a növény felépítésének demonstratív elemzésével egyedülálló teljesítmények. A következő évekből már csak szórványos adatok találhatók, végül az utolsó lapok 1848-ból valók. 5* 227