Béres Mária: Növények a gyógyászatban (kiállításvezető) (2008) / 1015-2008

A gabonanövények kalászában élősködő gomba: az anyaroz /Claviceps purpurea/. Az általa fertőzött rozsszem helyé kialakult barnásfekete áttelelő gombaalakot /szklerócium/ a nép találóan "varjúköröm"-nek nevezte el. A fertőzött gabonából őrléskor belekerülhetett a lisztbe, s az ilyen lisztből kisütött kenyér nagy járványokat okozhatott és okozott. Az anyarozs érszűkületet okoz; következménye a végtagok fájdalmas üszkös elhalása. A kéz- és lábujjak, a fülcimpák elüszkösödnek, mivel az anyarozs hatóanyaga megszakítja ezek vérellátását. A középkorban Szent Antal tüzének nevezték ezt a pusztító járványt. A népi imádságok között is találunk olyat,amely ehhez a betegséghez kapcsolódik: Szent Antal tüze Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával, hetvenhétféle unokájával. Tüzes orbáncos dagadótt sebeivel, Kérlek erre a keserves kínszenvedésekre, Térj meg, akármiféle eredet vagy! Nemcsak járványokat okozott, hanem az ősi kuruzslás gyógyszere is volt: magzatelhajtásra használták fel. Erős méreg, ezért alkalmazása gyakran végződött halállal. Voltak azonban olyan bábák is, akik az összegyűjtött beteg rozskalászokkal segítettek a szülő nőkön. Megfe-