Gulyás Éva: Egy XIX. századi kéziratos gyógyítókönyv Mesterszállásról (2008) / 1011-2008

WZELto -l i./ közönséges sebért melly a főn vagyon 3o Ft, csont meg sértésével 8 Ft, csont meg hasadásával 14 Ft h./ csont törés seb nélkül lo Ft., sebbel 2o Ft 1./ ficzamodás helyre tétetése 1 Ft, ha sebbel van 3 Ft m./ közönséges seb első bé-kötésiért lFt n./ holt gyerek kivételiért 3 Ft o./ mássának kivételiért lFt p./ valamely nagyobb tagnak elvágásáért 5 Ft, ide járul a trepanatió és más nemesebb operációk q,/ holt ember fel bontzolásáért 4 Ft 3o kr., ha a Physicus jelen van , annak is 4 Ft 3o kr r./ Visum repertumért , mellyen mindenkor két hites személy a Birák közül jelen légyen , hogy jobb móddal mennyen végSuthez , Pseubach már magyarul megjelent Forensis Medicináját ....minden Helységek számára meg szerezni jónakláttatja. A Bábák fizetése marad^HHgyon abba , a mibe most szokásba vagyon." A XVIII. században az anyanyelvi művelődés fontos eszközei voltak a herbáriumok , orvosi könyvek . A felvilágosodás népirodalmára is rányomta bélyegét a hon éledásKező természettudományos érdeklődése. Fazekas Mihály Diószegi Sámuellel együtt egy kitűnő f&vészkönyvet irt /18o7/. Ludas Matyi cimü müvében kitűnően összefoglalta a korabeli,chirurgusi tennivalé valókat . Érdemes idézni azt a részt , amikor Matyi Döbrögi uram harmadszo ri megleckéztetésének reményében " egy vén doktor"- hoz beszegődött inasnak : s hozzá beszegőde inasnak , Olly feltétel alatt , hogy az esmeretes nyavalyáknak Czifra nevére , haszonvehatő füvekre , pprokra, Érvágó köppöly , kristéy , lánczéta , borotva, s más borbély szerszám hasznára , sebekre való szer, Kelt Jászberény , 1795