Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1007-2008
9 @Pász tói-halo m /94,6 m/: A Nagykunság-vidék egyik legmagasabb és legterjedelmesebb halna. Messziről feltűnő jelenség a turkevei határ D-i részén, ali 2-300 m-re a Turkeve-mezőtúri közúttól K-re, Pásztó-ujtelep közelében. Ma már - meredek oldal ellenére - tetejéig müvelik. Rajta magassági jegy, keskeny gyepcsikkal. Gyepjét homogén állományú, értéktelen ^groyron rcpc-ns /közönséges tarack/ alkotja. A sokkal értékesebb Agropyron pectinatun /tartéjos buzafü/ a halon irányában, közvetlenül a közút nelletti árokban alkot rjfcka állományt. /Ide szorult Karcag déli határában, a 4 sz. főközlekedési úttól kb. 1 km-re terül el, ez a Magyarkai halomhoz sokban hasonló kiemelkedés. A terület, ahol a halom fekszik Karcag hegyesbori határrésze. A halon neve egykori tulo„jdonosától származhat. Jelenleg sziki legelő és rossz minőségű szántó övezi. Karcagtól DNy-ra közvetlenül a régi 4 sz. országút mellett a Kisérleti Gazdaság juhászata közelében fekszik. Feltűnően ki alapterületű, gyep boritásu, legeltetett halom. Jellegéből itelve fiatal lehet, de az 1700-as évek végéről a térképek már jelzik. (h) Sinon-Balai-halon /Lyukas-halo n/ /89,1 n/: Turkeve DK-i határrészén, a Simonbalai dűlőben, a MalomzugSimafoki főcsatornától K-re kb, 300 n-re fekszik ez a meglehetősen furcsa alakú halon. A környező hullános felszínből lankáson onelkedik ki, feltőnően széles alapon. Totc-je elég lapos, oldalában is több teraszos bemélyités lát szik./Innen von a Lyukas-halom elnevezés./ Lakott halomra utal a sok felszíni cseréptörnelék is. /Ezek egy részét bronzkorinak mondják a régészek!/ Csúcsáig szántják. Tetején magassági jegy. ki!/ @ Péntek-halo n /90,9 m/:
