Nagy Attila: A tiszafüredi Holt-Tisza hidrobiológiai vizsgálata (2008) / 0997-2008

- 4 (0-: 3. Anyag_és_módszer A mintavételeket 1988. junius 28-án, és 29-én végeztem, a a Tiszafüredi Holt-Tisza négy, egymástól környezettanilag teljesen eltérő pontján / l.ábra/. A vizsgálat kvalitativ jellegű volt, és fóként a planktonikus, valamint a metafiton életközösségben élő fajok feltárására irányult. Ezért olyan mintavételi eljárásokat alkalmaztam, amelyek segitségével, a vett minták a lehető legjobban reprezentálják a vizsgálati terület jelenlegi kerekesféreg faunáját. A célom az volt, hogy megállapitsam, milyen fajok alkotják a pellagiális /nyiltvizi/ zóna, valamint a metafiton /a vizinövényzet közötti/ kerekesféreg állományát. 5.1. Mintavétel Mintavétel a nyiltvizből A mintavételhez egy 45pm-es lyukbőségü planktonhálót használtam, mellyel a nyiltvizen való többszöri áthúzással gyűjtöttem a kérdéses élőlénycsoport egyedeit. A vizben uszó kerekesférgek a háló szemein fennakadnak, minthogy méretük 40-2000vim közé esik. Az igy kapott mintát ketté osztottam. Az egyik felét széles szájú nyagy térfogatú edénybe juttattam, amit feléig töltöttem eredeti tározó vizzel. így kaptam az "élő mintát", amit mint nevéből is ered élő állapotban szállitottam a vizsgálat helyszinére. A másik felét planktoncsőbe töltöttem, és még a helyszinen 30%-os formaldehid oldattal tartósitottam. Mintavétel a vizinövényzet közül A vizinövényzet szárai, vizalá merült levelei között, a nyiltvizitől eltérő összetételű élőlény társulás alakult ki. Ez az úgynevezett metafiton. Ezeket az élőlényeket nem lehet egyszerűen hálózással begyűjteni, különösen ott, ahol a növényzet sürü szövedéket alkot. Ilyenkor egy 10dm

5-es vödörrel a növényzet közül vizet meritünk -ha kell többször is-,és planktonhálón megszürjük a mintát. A kapott süritményt pedig, az előzőekhen emiitettel azonos módon kezeljük.