Dr. Hamar József: A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet holtágainak vizsgálata (2008) / 0996-2008

3.3. A. Kőtéllel al3Ó Holt-Tlaza /űói-tó/ Az alsó kanyarulatot 19í>8-ban vágtá* át. a fe-iaő fokon nem lóvén összeköttetéssel u. Tiszával, a felső vége fokoz&tosan visszahúzódott egészen a szigetig /lása tárkép/. AZ alsó végén nyári gáttal zárták el a Tiszától ós csak nagyobb árvizek iüöján vágják át a gátat. LttŐl függetlenül a sziget kornyéki rácz kivételével a meder széles, azonnal mélyülő és mintegy 2-3 méter méT-yaágü. A külső, gátfelüli oldala a 12o-as gátkiiométérig /2-3/ osupauz. Az erdészet az öreg nyárfákat kirobuantotta /!/• helyenként azóta felnőtt a gaz és a gyaljgakáe. A 12o-as kintől ültetett nemesnyaras található /4/. A belső oldalon u kőtelki tsz. ültetett nemesnyarasa kiséri végig a holtágat /1-2/, mig a sziget környékén nyárral kevert tölgyese van az eruésaetnek /6/. A szigeten ültetett nemt-snyár van, szálanként parti füzessel /5,?/. A holtág medre gyakorlatilag mentes magaanburendü vizinövényzettől. A két parti sávban zslőka található, helyenként vlrágkáka és réti füzény fordul elő /2-4/. Vize a kémiai ós biológiai vizsgálatok alapján nem tekinthető szennyezetAaefc/táblázat X3/, kémiai összetétele hasonló a Kőtelki felső Holt-Tiszáéhoz, kissé konoentralcdott, eutróf viz. Algológlal összetétele tipikus holtág plankton, összes baktérium tartalma 6,6xlo° sej t/ml. Összefoglalva, a holtág táj képileg erősen rontott, gyakorlatilag kulturtájnak tekinthető. Vlzisport oéljára /evezés, horgászat stb/ viszont alkalmasnak látszik. Javasoljuk, hogy az eroészet pótolja a külső oldal kitermelt őshonos fáit, az illetékes szervek szorgalmazzák a horgászat ás más vlzisport fellendítését pl. a szigeten vagy környákén kemping felállításával.