Dr. Hamar József: A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet holtágainak vizsgálata (2008) / 0996-2008

3.2. Kő tel tel felső Holt-Tisza /Csatló/ A kőtelki felső kanyarulatot 1854-ben vágták át, és mintegy 74oo m-es hosszúságú holtág keletkezett. Csak az alsó fokán keresztül érintkezett a Tiszával, Így a térkép tanúsága szerint a felső vége már a századforduló idején is feltöltött volt, később az alsó vége is keokenyeuni kezdett, megtartva „összeköttetését egy zsilipen keresztül a Tiszával. Azóta vízszintje igen változó és az utóbbi években a holtág igen elhanyagolt benyomást kelt. A. Tiszával összekötő otiátornája uszadékfával telve, a zsilip gondozatlan. A zsilip és a holtág közötti osatorna szakasz Jórészt feltöltődött. A holtág külső oldala és a gát között füz-nyár hullámtéri ligeterdő található /4-5/» a belső oldalon a kőtelki tsz. nemesnyaras erdősávJa húzódik /2-3/, és a partmenti füzes már csak maradványaiban van meg /3, 5-6/. A viz felületét helyenként /1-2, 5-6/ a súlyom /Trapa natans/ zárt állománya foglalja el ugy, hogy a *anyarDan /6/ teljesen befedi a holtágat. A néhány évvel ezelőtti tündérrózsás /ílymphae alba/ állománynak osak maradványai vannak meg /3/ a súlyom térhóditása miatt, A, partközeiben /ö/ és a holtág felső végén vidra kecerufü és érdes tócsagaz /Ceratophyllum demersum/ van, a parti régiókban a zsióka tömött állománya foglalja el, benne szálanként réti- és vesszős füzény, tavi káka ós virágkáka /Boturnus umbellatus/ található /1-2, 5-6/. A holtág felső vége erősen feltöltődött /8/, a rothadó iszapot a széleslevelü gyékény sem birta ki /7/. Mind kémiai, mind biológiai összetétele tipikus tiszai holtág Jelleget mutat /táblázat X4/. Kémiai összetétele közel áll a Tiszához, bár a stagnáoió érezteti hatását, á vize karbonátos az összalgaszám és az algoiógini összetétel alapján eutróf viznek minősül. Ö3Gzbaktárlumszáma /4,5xlo" sej t/ml/ és egyéb paraméterei alapján a viz nem nevezhető szennyezett-