Nagy Attila: Kerekesféreg-vizsgálatok a Malom-zugi Holt-Zagyván (2008) / 0992-2008

- 3 mértékű vizszintsüllyedéssel jár. Ennek kiegyenlítése pedig - a kiszáradás megakadályozásának erdekében - feltétlenül szükséges. A holtágat érő északi-észak-keleti szél gyengítésében jelentős szerepet játtszik a holtág partján mintegy 4 km-es szakaszon végighúzódó nyárfasor. A mintavételek során 18 £-ban észleltem, közepes erősségű széllökéseket és 82 ^-ban gyengén vagy egyáltalán nem fujt a szél. Ez is igazolja a fasor előnyös elhelyezkedését. A szél ugyanis erős keverő hatással lehet a holtág vizére, ami zavarná a pontos, vagy viszonylag pontos eredményhez jutást. A holtág vizét vizhasznositási szempontból öntözésen kivül másra nem használják. A vizsgálati terület vizminőségi szempontból II. oszályunak tekinthető. Az egyes biológiai vizminőségi mutatókat és azok éves alakulását a 2.; 3.; 4. ábra szemlélteti. A toxicitás a nem mérhető komponensek közé tartozott, igy ezt itt nem tüntettem fel. Néhány átlagos vízkémiai adat: pH : 8,2 ; összes keménység : 19 nk° ; BOI^ : 8 mg/dm^j kationtipusa : Ga - Mg ; aniontipusa : HGO^ - SO^ Az egyre nagyobb méreteket öltő környezetkárosító behatások és vízszennyezések következtében egyre kevesebb azoknak a nedves zónáknak a száma, amelyekkel kapcsolatban nyugodtan állithatjuk, hogy bennük zavartalan a biológiai egyensúly. Azt, hogy ez a Holt-Zagyvában fennáll, természetesen nem állítom, hiszen ez megalapozatlan véleménnyilvánitás lenne. Azt viszont bátran állithatom, hogy a holtágon viszonylag háborítatlan az élővilág nyugalma. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy ezen a területen is megjelentek, sőt, mitöbb, szaporodnak olyan veszélyeztetett madárfajok, amelyeket természetvédelmi törvényünk is véd. Évről évre nagyobb a vörösvércse /Falco tinnunculus/ és a kiskócsag /Egretta garzetta/ állomány. Érdekes megfigyelésem, hogy 1985 óta egy pár búbos vöcsök /Podiceps eristatus/ és szürkegém /Ardea cinerea/ is fészkel a holtágon.