Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008
- 9 lálékát tekintve nem specialista /Schmidt in Haraszthy,1984/, és ezáltal várható volt, hogy zsákmányának faji összetétele rávilágít a minta származási helyének környékén éló zoocönózisra. /l.,2. fotó/ A következő fontos feladat a vizsgálat módszerének meghatározása. Sz jelen esetben kézenfekvően a bagolyköpetek vizsgálata, mivel ez a módszer lehetővé teszi ezeknél az egyébként általában rejtett, éjszakai életmódú, nehezen megfigyelhető madaraknál a táplálkozás viszonylag pontos tanulmányozását, mind minőségi-, mind mennyiségi szempontból. A módszer nagy előnye, hogy lehetővé teszi a minta vizsgálatát anélkül, hogy a vizsgált madarat el kellene pusztitani, vagy drasztikus beavatkozásnak alávetni. Két vizsgálati terület kiválasztásában szempontként szerepelt, hogy lehetőleg faunisztikailag- eltérő képet mutassanak, mivel a vizsgálat során arra is fényt kívántam deríteni, hogy milyen mértékben képesek a baglyok a zsákmányállatok arányainak változását táplálékválasztásukban követni. I.gy . esett a választás egy alföldi-, és egy dunántúli területre. Az Alföldön a Hortobágy-széli településről — Nagyivánról, a Dunántúli-középhegység térségéből pedig- Pilisborosjenőről származó gyöngybagoly köpetek begyűjtésére és feldolgozására került sor. Abagolyköpetek elemzése során további szempontként az ismételhetőség merült fel. Ezért két egymást követő év: 1986 és 1987 mintái kerültek begyűjtésre. Ez az igény azonban csak Nagyiván esetében teljesült, Pilisborosjenőről csupán az 1987-es év anyagához jutottam hozzá. A minták begyűjtése mindkét területen a fiókanevelés végének idejében, nyári időszakban történt: Nagyivánon mindkét vizsgálati évben júliusban, Pilisborosjenőn pedig augusztusban. A begyűjtött minták magukba foglalták az epés szétmállott, törmelékes köpeteket is. /3.,4. fotó/