Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008
- 36 5.3. A táplálékigény "becslése Ahhoz, hogy a "baglyok közvetlen mezőgazdasági jelentőségét meg lehessen becsülni Ismernünk kell energiaszükségletüket. Ennek egzakt megállapítása azonban még a háziállatok eseteben sem teljesen megoldott, abszolút módszer nincs, mivel az eredmények egyedekből interpoláltak és a környezeti adottságok csak korlátozottan mérhetők és vehetők figyelembe /Kleiber,1967/. A vadon élő állatok — főleg a ragadozók esetében különösen nagy nehézségek merülnek fel. Gondoljunk csak arra, hogy általában nagy-, de erősen változó a zsákmányszerzésre fordított energiahányad, amelyet megbízhatóan mérni nem lehet. A fentebb emiitett nehézségek miatt a gyakorlatban széles körben elterjedt az a megoldás, hogy a zsákmányfajok átlagos testtömegét alapul véve, a köpetben talált maradványok alapján becsülik a táplálékfogyasztást. Első lépésben tehát a zsákmányfajok átlagos testtömegét kell megállapitani, ami a számitás alapját képezi, AZ irodalom általában a csapdázással gyűjtött állatok élőtömegét adja meg /Topái, 1969; Knorre,1973; ícs,1985; Görner - Hackethal,1987/, vagy adott tömegíí zsákmányállatra vetített tömeg-egyenértékkel számol /Glue,1967/. Számításaim során ezek alapján a 2.sz. táblázatban feltüntetett értékeket alkalmaztam, amelyek felhasználásával az ép köpetek esetében megállapítható az egyes köpetekben található zsákmányállatok összes tömege. A gyöngybagoly táplálékfogyasztására az irodalomban is találhatók adatok. Glue /1967/ angliai és walesi adatok alapján — az elfogyasztott átlagos napi táplálékmennyiség havi ingadozását is vizsgálva —, a napi táplálékfelvétel minimumát átlagosan 90 g-nak találta, míg az éves átlagot — 20 gos egységekkel számolva - 3.06 egység/köpet /=122.4 g/nap/