Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 12 •• m -m. n — a szükséges mintaelemszára /elhanyagolhatóan kis kiválasztási arány esetén - korrekciók nélkül/ A — a "becslés hibahatára /megengedett maximális hiba/' t — a normális eloszlási! valószínűségi változó várható értéke körüli szimmetrikus intervallumba esés határértéke /a megadott megbizhatósági szinttől függő konstans/ p — a vizsgált csoport mintabeli aránya q — a többi, eltérő elem mintabeli aránya Amennyiben a kiválasztási arány nem elhanyagolhatóan ki esi, akkor a szükséges mintaelemszám korrekció alkalmazása révén csökkenthető /Manczel,1983/. A képletben szerepel a becsülni kivánt arány /p/, amely ismeretlen. Belátható azonban, hogy a p»q azorzat p =? q = 0.5 esetén maximális, igy a képletben ezt az értéket felhasználva, az igy meghatározott elemszámú mintából bármilyen arányt a megadott hibahatárnál nem nagyobb hibával lehet becsülni. A fentieket figyelembe véve készítettem egy táblázatot, amelynek segitségével a megengedett maximális hiba -, és a megkivánt megbízhatóság értékeinek megválasztása után gyorsan kikereshető a minimálisan szükséges mintaelemszám / 1. táblázat/, a bemutatott táblázat felhasználható adott nagyságú minták maximális hibájának gyors számszerű becslésére is. Az aránybecslés mellett korreláció számitással is megvizsgáltam — példaként — a mezei pocok /Microtus arvalis/ szerepét egy táplálék mintában. Az adatok közül a független változó /X/ a vizsgált zsákmányállatok száma, a függő változó /Y/ azonban lehet egyrészt a mez«i pockok száma, másrészt e faj aránya is. Amennyiben a vizsgált faj előfordulási aránya független attól, hogy melyik részmintában vizsgáljuk, akkor az első esetben egyenes összefüggést kapunk, ahol az egyenes meredeksége adja meg a keresett arányt,