A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 5 A Kocsis árok belvizi főcsatornává történő kiépitésével párhuzamosan a Vizlépcso kapcsolódó beruházásaként 3 megépült a 2,0 m /s kapacitású Poroszlói szivattyútelep. /Ezt megelőzően a Tisza, valamint a Rima árvédelmi töltésébe épitett zsilipeken át jutottak a belvizek a befogadókba alacsony vizállás esetén gravitációsan, árvizi időszakban az oda telepitett hordozható szivattyúk révén/. Az öblözet legmélyebb pontjai 90 mBf. körüli, a legmagasabb 116 mBf. Esésének iránya É-D-i, átlagos értéke: 2 70 cm/km. A csatornasürüség: 1,03 km/km . Az öblözet talaját 30 %-ban nehéz vályog, 19 %-ban nehéz agyag, 15- 15 %-ban agyag és termő szik alkotja. Mintegy 8 % a terméketlen szik. A nádas, vizenyős terület részaránya: 1 %. Az öblözet művelési ág-adatait elemezve megállapítható, hogy Poroszló területén a Vizlépcso létesitése kapcsán lényeges változások következtek be. 1962 és 1971 között 263 haral nőtt a szántóterület a rét ellenében. Az öblözeten 1971 és 1984 közötti időszakban Mezőkövesd és Egerlövő kivételével kis mértékben csökkent a szántó nagysága. 2 2.1.4: 24e_-_Tiszavalki_öblözet_/137_km_/ Főcsatornája a 17 km hosszú Tiszavalki csatorna. Ennek legjelentősebb mellékága az Orosz ér. A terület legmélyebb pontja: 89 mBf., legmagasabb pontja 96 mBf. szinten fekszik; esése É-D-i irányú, átlagos értéke: 40 cm/km. Az öblözetet ÉNy-ról a Csincse övcsatorna határolja, külvizek nem terhelik. A korábban különálló Négyesi öblözet hozzácsatolásával 3 egy időben épült meg - az 1966-ban üzembehelyezett 2,4 m /s 3 kapacitású szivattyútelep mellé - az uj 2,4 m /s kapacitású "ÜZKUM MOLDVAI* tUHfav