A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 2 mmmmtmErre a feltett kérdésre a Szakvélemény készítői a vizsgálat elvégzése előtt még becslésszerü választ sem adhattak volna, mivel amennyire nyilvánvalóan várható volt, hogy a duzzasztás következtében általában megnőtt a hatásterületen keletkező belvizmennyiség, annyira kétséges volt, hogy ezt a hatást mennyire tudta ellensúlyozni /vagy akár túlkompenzálni/ a belvizvédelmi létesítmények fejlesztése /beleértve a szivárgó-rendszer működését/, továbbá ha mindezek eredőjeként jelentkezett is valamilyen szignifikáns eltérés az üzembehelyezés előtti és utáni időszak belvizjárása között, akkor ez az eltérés mekkora hányadban irható az esetleg eltérő időjárási viszonyok számlájára. Ugyanakkor hatásterületen működő mezőgazdasági üzemek ismert és ismételt panaszai sem szolgálhattak volna támpontul a feltett kérdés vizsgálat előtti megválaszolásához, mivel az emiitett panaszok tárgyszerűsége közvetlenül nem bizonyítható, s még ha a korábbi időszakokhoz képest jelentkeztek is viz-okozta többletkárok, ezek okozói közül előbb külön kellene választani a Szakvéleményünk tárgyát képező belvízi elöntéseket és a más szakvéleményben vizsgálandó esetleges káros talajvízszint-emelkedéseket. 1.3 A Szakvélemény összeállításának módszere A két időszak belvízi jellemzőinek célul tűzött összehasonlításához először a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű és minél hitelesebb adatokat kellett összegyűjtenünk, a hatásterület belvízi öblözeteiből. Az adatfeltárás és -gyűjtés nehéz és felelősségteljes munkáját az Északmagyarországi, a Tiszántúli és a Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság /KÖVIZIG/ egy-egy szakértője végezte, akik az eredmények értékelésében is tevékenyen közreműködtek. A Szakvéleményünket megalapozó adatgyűjtés a teljes egészében vagy jelentős részben a Kiskörei Tározó hatásterületén lévő 11 belvizi öblözetre, illetve részöblözetre, továbbá a hatásterületen kivüli 2 öblözetre terjedt ki. A továbbiakban az előbbieket, a rövidség kedvéért, hatásterületi öblözeteknek nevezzük. Ezek együttesen nem teljesen fedik le a Tározó hatásterületét A területi szakértők bevonásától az egyes KÖVIZIG-eken és a VITUKI-ban, egymástól függetlenül készülő belvizi Szakvélemények bizonyos fokú előzetes egyeztetése is várható. A hatásterületi öblözetek közül az Északmagyarországi KÖVIZIG működési területén, a Tisza jobbpartján elterülő 4 területegységet az országos, illetve kerettervi nyilvántartás belvizi öblözetekként tartja ugyan számon, de ezeknek csak kb. a Budapest-miskolci vasútvonaltól délre eső részei tekinthetők valóban belvizes területeknek; az adatgyűjtés itt értelemszerűen ezekre a déli öblözet-részekre szorítkozott. .,.» .VOLDVAR