A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 19 ­mindazonáltal - a fentiekben, továbbá a 3.1.2 és 3.1.3 fejezetben érzékeltetett igen jelentós bizonytalanságok ellenére is - a Kiskörei Tározó belvizjárásra gyakorolt hatásáról összeállítandó Szakvéleményünk ismereteink sze­rint leginkább megbizható, semmi mással nem helyettesí t­hető információforrás a. A vázolt bizonytalanságok elle­nére az remélhető tőle, hogy legalábbis a nagyobb területen, hosszabb időszak alatt érvényesült tendenciá k felderítésé­nek megalapozására alkalmas lesz. 3.2. Szintetizáló adattáblázat A 3.1. fejezetben ismertetett /kéziratos alakban megőrzött/ szakértői adattáblázatokból vehető, az 1.2. pont­ban megfogalmazott cél szempontjából legfontosabb, értékel­hető információkat a Szakvéleményünkhöz mellékelt I. táblá­zatba n foglaltuk össze a 2. fejezetben ismertetett 11 hatás­2 területi /rész/ öblözetre /összterületük: 1882 km , ebből 2 a hatásterületre esik: 1463 km / és a kiválasztott 2 kont­o roll-öblözetre /összterületük: 191 km / . Mindkét öblözet­-csoportra a belvizi jellemzők csoport-átlagértékeit, ill. csoport-összegeit is megadtuk, ahol ezek értelmezhetők vol­tak. A vizsgált 13 /rész/ öblözet állandó - illetve eset­leg csak lassan változó - jellemzői az I. táblázat (6 )­- (11 bszlopaiban találhatók. Közülük az öblözetek legmé­lyebb részeinek a Kiskörei Tározó duzzasztott vizszintje /DV = 89,00 mAf/ alatti szintkülönbsége/(10 ) oszlop/ le­hetne a Szakvéleményünk szempontjából legfontosabb egyik jellemző. A Szakértői /öblözetenkénti/ adattáblázatokban sze­replő "állandó" adatok közül nem vettük át az összesitő táb­lázatba :

Next

/
Oldalképek
Tartalom