Győrffy Lajos: Hegyfoky Kabos emlékének (1847-1919) – emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára (1971) (2008) / 0986-2008
gyébe, az Alföld kellős közepébe. Előbb Fegyvcrncken, majd Kunszentmártonban, 1891-től pedig Túrkcvén volt plébános, ahol papi hivatása mellett 28 esztendőn keresztül végezte időjárási megfigyeléseit és készítette tudományos munkáit 1919. február 7-én bekövetkezett haláláig. Már 1883 óta munkatársa volt a Meteorológiai Intézetnek, s czidő óta, vagyis 37 esztendőn keresztül megszakítás nélkül személyesen végezte a naponta háromszori műszerlcolvasást és dolgozta fel tudományos anyagát, írta cikkeit, tanulmányait anélkül, hogy ezért a rendkívül nagy fáradságért valami díjazást, vagy jutalmat fogadott volna cl. Páratlan önzetlensége csak a természettudomány iránti mérhetetlen vonzódásával magyarázható. Hiszen az ő tudományos munkásságának színvonala messze túlemelkedett a mai értelemben vett társadalmi munka értékén. Mint rendkívül termékeny szakíró, munkakörét kiterjesztette a meteorológiai tudomány különböző ágazataira. Külföldi szaktudósok véleményével szcmbcszállva véglegesen tisztázta pl. a májusi fagyok keletkezésének okait. — A Közép-Tiszavidék szélirányító szerepének megállapításával tisztázta hazánk bonyolult szélviszonyait. — Nevéhez fűződik a Magas Tátrán létesítendő csillagászati obszervatórium eszméjének felvetése, amelynek megvalósítására már 1895-ben indítványt terjesztett elő. Az obszervatórium helyéül a szülőfaluja feletti Nagyszalóki csúcsot javasolta. Sajnos, ezt az eszmét csak majdnem félévszázad múltán a cseh-szlovák tudományos körök váltották valóra a Lomnici csúcson létesített és drótkötélpályán megközelíthető obszervatóriummal. Tudományos munkálkodását nemcsak a szorosanvett éghajlati, hanem az ezzel kapcsolatban álló egyéb tudományos megfigyelésekre is kiterjesztette. így a Földrajzi Társaság felkérésére növényfenológiai gyűjtő és feldolgozó munkát végzett. Évtizedeken keresztül figyelte és feljegyezte a növények virágzási idejét. Tudományos elmélyedéssel kutatta az egyes növényfajok virágzása, beérési ideje és az időjárás közötti összefüggést. — Hermán Ottó hatása alatt jelentős munkát végzett költöző madaraink vonulásának megfigyelésében a meteorológiai viszonyokkal kapcsolatban. A fenológia körében a klimatológiai módszerek alkalmazásával úttörő munkát végzett. De áttekintett szaktudományával kapcsolatban a néprajz, a folklór területére is. Figyelembe vette a falusi embereknek az időjárásra vonatkozó közmondásszerű megállapításait. Az ilyen népi időjóslásokat a valóság kiderítése végett komoly vizsgálat alá vette és számos esetben megalapozottnak találta azokat. Fáradhatatlan munkássága nemcsak a tudományos, de a társadalmi élet területén is megnyilvánult. Buzgó segítőtársa volt azoknak a lelkes polgároknak, akik a kulturális fejlődés előrcmozdításáért harcoltak Túrkevén. Tevékeny részt vett a túrkevei első magasabb típusú iskola, a Polgári Fiú- és Leányiskola élctrchívásában s annak élete végéig kitartó támogatója maradt. Az ő lelkes ügybuzgalma is közreműködött a Polgári Iskolában kezdeményezett muzeális gyűjtemény összehozásában. Ebben a kis iskolai múzeumban őrizték a többek közt Hermán Ottónak eredeti gyűjteményét az Ecscgpusztai pásztorkodás köréből. Sajnos, ez az értékes kis gyűjtemény is áldozatául esett a két világháború pusztításának. 60 MÚZEUM TISZAFÖLÖVAR
