Győrffy Lajos: Hegyfoky Kabos emlékének (1847-1919) – emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára (1971) (2008) / 0986-2008

g^cáÖLaXcxi^aíL ÚD. HEGYFOICY KABOS EMLÉKÉNEK 1847—1919 Györffy Lajos A túrkevci meteorológiai állomás a folyó 1971. évben éri el fennállásának 80. évfordulóját. Az évek számára nézve ez nem túlságosan nagy múltú intézmény, jelen­legi színvonalát tekintve pedig jelentősege sem nagy, sőt az utóbbi években igen nagy mértékben alászállt. De ha visszatekintünk múltjára, azt látjuk, hogy a létesítésétől, vagyis az 1891. évtől kezdődő három évtized alatt — de még azon túl is jó ideig — fon­tos szerepet töltött be a tudományos meteorológiai kutatómunka szolgálatában. A nemzetközi meteorológiai kapcsolatok révén Európa csaknem minden országá­ban a naponként, vagy hetenként kibocsátott időjárási térképeken megtalálható volt Túrkcvc neve Budapest, Fiume és Csíkszereda társaságában, mint Magyarország akkori 4 legfontosabb megfigyelő állomásának egyike. A túrkevci meteorológiai állomás je­lentősége hazánk területének csökkenésével együtt, csak az első világháború után csök­kent, de a magyar rádió időjárásjclcntéseibcn még azután is elég gyakran hangzott cl Túrkcvc neve, mint ahol a hőmérsékleti maximumok és minimumok leggyakrabban fordulnak elő. A meteorológia a természettudományoknak talán legszerényebb ágazata, amely azonban megköveteli azoktól, akik vele foglalkoznak, a végtelen nagy kitartással, pon­tossággal végzett odaadó, lelkiismeretes munkát. E tudomány szerény, önzetlen mű­velőinek egyike volt Hegyfoky Kabos túrkevci plébános, akiről most halála 52. évfor­dulóján megemlékezünk. Hegyfoky KaboS osztozott azoknak a magyar szellemi kiválóságoknak sorsában, akik amíg éltek, számukra nem termett babér, nem szereztek igazi elismerést saját ha­zájukban, sőt az utókor is majdnem elfeledte őket. Igaz, hogy nem volt előkelő szár­mazású, nem aratott zajos sikereket, nem is volt magas állásban. Csak mint egyszerű kis szürke, vidéki pap, kizárólag fáradhatatlan tudományos munkásságának köszön­hette volna azt a csekély elismerést, amelyet korának illetékes tudományos szervei ré­széről megérdemelt volna. Pedig a hazai és külföldi szakkörökben is nagyrabecsült nevet szerzett tudományos munkásságával. Önállóan könyvalakban megjelent munkái, valamint a Magyar Tu­dományos Akadémia kiadásában közzétett, úgyszintén a magyar és külföldi szakfolyó­iratokban publikált értekezéseinek, cikkeinek száma megközelítette a 300-at. Tanul­mányainak, cikkeinek nagy része a Természettudományi Közlönyben, az Időjárás, va­lamint a német Metcorologischc Zeitschrift és Wetter c. folyóiratokban jelentek meg. 58 MÚZÜUMI TIöü£AK>UH'AU

Next

/
Oldalképek
Tartalom