Buschmann Ferenc: Jászberény és környéke természetvilágának kutatástörténete (1795-1992) (2008) / 0983-2008
1U3 Béla, Cholnoky Jenő, Urbancsek János - és még hosszan lehetne sorolni); ezeket az elsősorban elméleti, vagy földtörténeti síkon eredményeket felmutató kutatókat azonban az élővilág-kutatásra tekintettel, e tanulmányból kihagyni kényszerülök. A Zagyva-medence felszínének és talajainak, valamint vízrajzi hálózatának kialakulásáról elsősorban Fodor Ferenc munkáiból értesülhetünk. 3 Publikációinak sokaságából kiemelkedő számunkra »A Zagyva alföldi medencéjének régi vízrajzi viszonyai« című tanulmánya, valamint »A Jászság életrajza« című munkája (Bp., 1942.), amely megjelenése óta a Jászsággal foglalkozó mindennemű kutatásoknak valóságos »bibliája« lett. Ez utóbbiban értékes utalásokat és adatokat találhatunk tájunk erdő-, növény- és állatvilágára is. Maga a szerző így ír könyve előszavában műve születéséről: munka 1931- 1936 között folyt, tehát liat év fáradalmainak eredménye fekszik benne... Tanulmányomat valójában nem is tudom elhelyezni a különféle tudományok kategóriájában. Földrajz is, történelem is, településtörténet is. Éppen ezért csak tájrajzi, tájéletrajzi tanulmánynak mondhatom...«. (A szerző megjegyzése: valóban az! A mai centralizált és eredményhajhász ember számára szinte felfoghatatlan - főként Fodor egyéb munkáira is tekintettel - az, hogy mennyi türelmes munka, kitartás, és tudás fekszik ebben a műben!) Az élővilág (elsősorban természetesen a flóra) szempontjából meghatározó felszínmorfológia, és -talajtan vonatkozásában maradandót hagyott hátra számunkra Timkó Imre, 4 aki Moesz Gusztáv botanikussal közösen dolgozva, a déljászsági és kiskunsági szikesek talajkémiáját tanulmányozva, szemléletesen kimutatta a szolonyec-, es szoloncsák sziktalajok közötti növenyzeti különbségeket is. Balla György, aki az Alföld szinte valamennyi tájegységének geomorfológiáját behatóan tanulmányozta, a Jászság geomorfológiai fejlődéstörténetét felvázoló tanulmányában revízió alá vette, és számos új adalékkal egészítette ki Fodor vízrajzi és felszínmorfológiai megállapításait, - Székely András 5 pedig előbb a Zagyva felső, Hatvanig terjedő, majd évekkel később a Szolnokig terjedő szakaszát tanulmányozta, és írta meg részletesen. 3 Fodor Ferenc a napjainkban Romániához tartozó, Feketc-Körös-menti, gyógyfürdőjéről ismert községben Tenkén születeti 1887. március 5-én (meghalt: Bp., 1962. máj. 23.). Geográfuskartográfus-történész lett, a budapesti Tudományegyetemen szerezve bölcsészdoktorátust 1910-ben. 1919-ig a karánsebcsi főgimnáziumban tanárkodon, majd az első világháborút lezáró békekötések után egyetemi magántanárként működött, és Budapestre kerülve, a Közgazdasági Egyetemen Teleki Pál gróf mellett volt adjunktus. Később tankerületi főigazgató lett, egészen az 1946-os nyugállományba vonulásáig. Sok tanulmányt és könyvet írt, elsősorban gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi és kartográfiai témakörökben. Község- és tájmonográfiái is jelentek meg. - Magyar Életrajzi Lexikon (Bp. 1967.) 1.519. 4 Timkó Imre 1875. október 21-én, Ungváron született (meghalt: Bp., 1940. febr. 2.). Agrogeológusként végzett a budapesti egyetemen. Előbb a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytani Osztályán gyakornok, majd 1898-tól a Földtani Intézet Agrogeológiai Osztályára nevezik ki, miközben agrokémiai, és talajismereti tanulmányokat folytat. 1933-tól főtanácsosi minőség-ben működik, majd rövid ideig, az 1935-ös nyugdíjba vonulásáig, a Földtani Intézet helyettes igazgatója. Tanulmányait elsősorban az intézet Évi Jelentéseiben közli, amelyek főként Ma-gyarorszáe különböző tájainak agrogeológiai viszonyaival foglalkoznak.- Magyar Életrajzi Lexikon (Bp. 1967.) II. 866 5 Székely András geográfus 1925. szept. 6-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát, földrajzból. 1948-52 között középiskolai tanár Pásztón, innen kerül az ELTE Természettudományi Karának Természetföldrajzi Tanszékére tanársegédnek, ma annak tanszékvezető tanára. Számos tanulmány és könyv szerzője, illetve társszerzője. A Magyarország tájföldrajza sorozat keretében (A tiszai Alföld) megjelent természetföldrajzi Jászság-dolgozata, a mai helvi természetkutatások számára nélkülözhetetlen forrásmunka. - Mac^ar ki kicsoda? (Bp., 1990.) 558.
