Dr. Endes Mihály: A tiszai Alföld denevérfaunájának vizsgálata (2008) / 0980-2008

6 3 issségét bizonyltot ta a talált rég L guanótömeg Cs/ámee padláson ara s z o s v a s tagság ú r á t e g b e n ; és 3 m e g t n l á 1t n: ú r.i iák. Man a c 3ág ázónban már csak az esszét0pp,3nt év a átese;;t popi;iációk maradványaival találkozhat'lóm ( a:^;ral is csak he 1 yenkér: r). Az állományok lecsökkenése miatt viszont megszűnnek a szaporodási közösségek, amelyek pedig ennek az állatcsoportnak egyik legjellegzetesebb életmegnyilvánulásai, fennmaradásának alapvető feltétele. Az okok összetettek és sajnos s;r

: is ismeretesek »ninö . Joggal feltételezhető ti fokozódó vegyszerhas zná 1 at niatxi táplálákhiány és az á 11 ai0kr2 g•. ak0r01 1; vSirekt 10xikus hatás A je.1 enlégi mennyi 5égi visz0n. 0>. 1 3•-.- retécen végzetesnek látszik egy-egy templom tetőöor \ tárának c 5 e r é j e k ü I c n öser., na az g t e p ~ u „ ; - i í-ili l- 0 !1 történik - nei rz ritkán 0 e ug yanez v0natkozi p a telelő p 0 1 dán'/ok: a :s. A t c i' 0 n y és r- •*". r~i a J iássblakok r,erm e iikes lezár á sa -'galambok, cs ó '<ák ellen ' has cnió "eredményh e z ' / e z a t, 5 akkor még nerr. en 1 tettük a — ~> ? 11 en':?zenget és íj 1 eszest, a m elyet az ember e számára na s z n 0 s - s a n n a Í-: a k 1 k ózeletjoről megismeri ŐKet: szeretet 0 mél x0 - allatokkal s zembsn tar !J sít.. Ma már talá n nem szeg 8 ii< b ab0nábó1 az isi a llóajtora, -Í 3 a te 1:5í sdásKcr f r-, £ -p ,. g -• -t ól rj r- d •»• a 1 perzselik ha 1 a i r a a I a z i íj rege 0 s n 2 .: e 2 tőzni pr őb áló . s a ter^észstv éd elem alatt álló ö 3 3 z s f r: a z a í a. j s z e r e ncsét len példányait . r cg/ az 0te g fákban ocvelkeo ő nagyobb e r dő i s . A z 0 k e c 3 s z p t ett voltát pedig az jellemz i 1 0 .-1 "Í r» H r-. - ó J '-' - d n . heg y barlangjaink e 0 ykori űene v ér-eldorádci. is e g y 1 a i n '' br: a m i n d e n v a 16 s z í n ű 3 é Q S r 6 í P t visszavonhatat1 a 1 múlt eml ék e i. v é válnak és ez a h e1y 7e t jel 1 e m z ő egész 101d r é M e 0 v á ltoz ott a denevérek \j iselkedése is. A nyílt neÍv p ke n aer en dákon, falfelületek g n függeszkedő, szendergő áll a tok nagy m agasságokban találha 4ő résekbe. szűk és mély üre gekbe hű z o d t a k . Rendkívül ébe T»— é. bizalma + L. ]. a n n á válta k , hangjuka T 1 s a 1ig hallatjá k, r artózkodóhe 1 yü ke t akár napon t a cseré ig étik . Fokozódott a f a jok között i agresszív 1i s e1 1, i\ dás mértéke is. Mindez újabb akadálya lehet a párkeresésnek és az utódnevelésnek. Egy esetben azonban - bizonyára csupán szabályt erősítő kivételként - az elmondottakkal ellenkező tényekkel is