A duzzasztás hatása a környező területek talajtani viszonyaira (2008) / 0978-2008

- 229 A.rendelkezésre álló adatok közül az összes sótartalmat, a szódaszázalékot, a pH-értékeket és a humusztartalmat tudtuk felhasználni. /A többi adat eltérései a mérések természetes szórásának foghatók fel./ Az adatokból megállapítható, hogy azoknál a szelvényeknél, amelyek a Nagykunsági Főcsatornához viszonylag közel /5oo m-en belül/ találhatók /789-166, 427-72, 313-35/, jelentősebb mértékű kilugozódás, só-és szódatartalom csökkené

s következett be. Ezzel párhuzamosan néhány tizeddel csökkentek a pH-értékek. Hasonló kilugozódás jelentkezett a főcsatornától távolabb lévő 477-3o sz. szelvénypárnál is. A főcsatornától 5oo m-re található 428-69.sz. szelvénypárnál pedig határozott sófelhalmozódás, szikesedés figyelhető meg

. Az oldható sótartalom az egész szelvényben növekedett, a B és C szintben megjelent a szóda és a pH-érték is jelentősen nőtt. A kicserélhető nátrium az S-értéknek közel 15%-a. A humusztartalom kissé csökkent. A változások olyan mértékűek, hogy a talajt másik altipusba, a nem karbonátos réti talajból a szolonyeces réti talaj altipusába lehet sorolni. Az oldható sók a kedvezőtlen kémiai összetételű talajvizből származnak. A talajviz sótartalma a térségben 14oo-2oo mg/l és Na-ion mennyisége 4o-9o% között mozog. Azoknál a szelvényeknél, amelyeknél kilugozódás tapasztalható, rétiesedésr

e jellemző folyamatok jelennek meg, aminek oka a felszinhez közeli /15o-2oo cm/ talajvízszint okozta tartós redukciós viszonyokban keresendő. A rétiesedésre utal a több helyen megfigyelhető kisebb mértékű humusztartalom-növekedés. Az 58111 sz. megyei térképlappa

l határolt, az összehasonlításra elfogadott szelvényeket két csoportra osztva értékeltük. Külön vizsgáltuk az NK-III. öntözőfürt Főcsatornához, illetve a Villogó Főcsatornához közeli és a viszonylag távolabbi talaj szelvényeket, ugyanis a talajsajátságok változásában mutatkozó bizonyos szabályosság miatt az elkülönités magától adódott a csatornától 45o-5oo