A kiskörei vízlépcső főművei – mezőgazdaság (2008) / 0976-2008
Vi • - 88 - | répa termelése a közvetlen hatásterületen lényegesen csökkent a 80as évek végére. A lucerna területi kiterjedése és terméseredménye a vizsgált időszakban jobbára stagnált. Egyre nagyobb területeken termeltek napraforgót, amely amellett, hogy gazdaságos növény,sikerrel termeszthető kedvezőtlen talajokon és belvizes területeken, késői vetéssel is. Terjedt az ugyancsak későn vethető szója és a koraőszi vetésű repce termesztése is. A 7o-es évtized végén jelentős meliorációs munkák kezdődtek, főként a Tisza II. által közvetlenül érintett gazdaságokban, ahol ez lett az egyik legfontosabb tényezője és garanciája a további fejlődésnek. Az 1974-77 évek között súlyossá váló vizkárok következtében sok termelőszövetkezet került kritikus pénzügyi helyzetbe. A régebben vizenyős vagy vizzel boritott, de 1975 előtt évtizedeken át müveit vagy kaszálónak használt laposok ismét elvizenyősödtek.Megnőtt az olyan szántóterületek kiterjedése, amelyeket a többletviz miatt még juniusban sem lehetett bevetni . A foltosán tulnedvesedett táblák egységes müvelése lehetetlenné vált. A nedves talaj müvelése rendkivül nehéz és rossz minőségű munkát eredményezett, mely után a vetések alaposan kiritkultak, foltosán kipusztultak. Ennek következtében igen erős gyomosodás indult, főként hidrofita gyomfajokkal. Az Állami Biztositó - a gyakori vizkár miatt- csak magasabb biztosítási dijjal járó kategóriában vállalta a biztositást, vagy arra biztatta az üzemek szakembereit, hogy az erősen vizkáros táblákon hagyjanak fel a szántóföldi növénytermesztéssel. Az uj - sokszor kedvezőtlen- helyzethez a gazdaságok művelési ág változtatással és vetésszerkezet módosításával igyekeztek alkalmazkodni. Ez egyébként a 2.4.1.1.2. fejezetben összegyűjtött grafikonokból egyeértelmüen kitűnik. A többletviz által gyakran veszélyeztetett táblákon felhagytak az értékes növénykultúrák termesztésével /pl. cukorrépa/ és növelték az őszi vetésű növények termelését.
