A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 76 - i "vi.zsgálja meg és mérje fel, hogy milyen a vízszolgáltató főművek jelenlegi leterhelése mezőgazdasági vizhasznositásokkal;. ezt kö­vetően mutassa ki, hogy a főművek kihasználásának milyen potenci­ális lehetőségei vannak 199o-ig." E vizsgálat főbb következtetéseit FODOR S. /1981 / a következőkben összegezte: - Az 5/1979. /XII.14./ OVH-ÁH sz. rendelet akkor érintette kedve­zőtlenül az öntöző gazdaságokat, amikor más költségtényezők is emelkedtek. így nagyon kevés üzemben tartják gazdaságosnak és eredményesnek az öntözést. - A vizszétosztó berendezések magas ára miatt, a már műszakilag el­avult és kiselejtezésre szánt berendezéseket nem tudják az üze­mek kiváltani, ezért a terület vizjogi engedélyét visszamondják. - A több éven keresztül gyenge termést adó rizs ráfizetéses ter­mesztése a gazdaságok anyagi tartalékait felemésztette; a rizs­telepek nagyrésze elavult, rekonstrukciójukra az üzemeknek nincs pénze, tehát kénytelenek voltak lemondani a rizstermesztésről. - A tervezett öntözésfejlesztést és halastó létesitését a mező­gazdasági üzemek csak akkor tudják megvalósítani, ha a pénzügyi szabályozók az öntözésfejlesztési beruházásoknál az épitésre 7o%-os állami támogatást, a gépvásárlásokra 4o-7o%-os állami támogatást biztosítanak. - 4o%-os állami támogatás esetén, illetve állami támogatás hiányá­ban a tervezett öntözőfejlesztések nem valósulhatnak meg, mivel a mezőgazdasági üzemek elsősorban a gazdálkodás szinten tartásá­hoz nélkülözhetetlen épületek, gépek, kemikáliák beszerzésére és pótlására kötik le minimális fejlesztési alapjukat. A Közép-Tiszavidéki Vizügyi Igazgatósághoz tartozó Szolnok megyére tett fontosabb megállapításaik az alábbiak voltak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom