A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 71 - i felszin irányába fokozatosan emelkedik és igy jelentősen növekedhet a másodlagos szikesedés kapcsán létrejött területek nagysága. A magasabb szinten stabilizálódott talajvízszint miatt a talajok vízbefogadó képessége csökkent, mivel a talajvízszint felett kialakult kapilláris zóna és a téli csapadék a teljes talajszelvényben túltelítettséget okoz. A sekély talajréteg hamar tultelitődik, igy a mélyebb részeken rövid idő alatt elöntések keletkeznek. A fentiek miatt a talajmüvelésnél is problémák jelentkezhetnek, mivel a sekély müvelésnél csökken a vízbefogadó képesség, viszont mélymüvelésnél gyorsan telitődik a talaj. Lassú a talajok kiszáradása, nehezebben melegednek fel, igy az optimális növénytermesztési munkák késedelmet szenvednek, ennek következtében az érintett üzemek a múltban kialakított üzemi vetésszerkezetüket kénytelenek lényegesen megváltoztatni." » A belviz-probléma

, illetve a komplex melioráció szükségessége nem érhette váratlanul az érdekelt műszaki tervező szerveket, valamint az épittetö vizügyi hatóságokat. Ennek bizonyítására - többek között- idézzük az abádszalóki Lenin MGTSZ helyzetfelmérő tanulmányából a következőket: "Véleményünk szerint a terület belvizhelyzete annyira kritikus, hogy nemcsak az öntözés lehetőségét, hanem az egész terület mezőgazdasági hasznosítását is kérdésessé teheti. Nem beszélve arról, hogy a belviz rendezetlensége folytán az egyébként viszonylag jó minőségű és tápanyagokban igen gazdag réti talajokon bekövetkezhet az elmocsarasodási és elszikesedési folyamat. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a területtel határos a kiskörei öntözőrendszer viztározója /bögéje/ és a Nagykunsági Főcsatornának ez a szakasza magas vezetésű, továbbá, hogy jelenleg a Tisza már néhány hetes magas vizállása is a gazdaság területének jelentős részén /pl. abádi Tiszarét/ fakadó vizeket okoz, e területnek a belvízrendezése még a Nagykun-