A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

MMMHttP- 69 - | juk, mert DÓRA T./197o/ is, amikor a vizlépcső talajviszonyairól ir, a következőket állapitja meg: "Az altalajt felépitő üledékes rétegek a geológiai negyedkor pleisztocén időszakában keletkeztek. A feltárt területen -a mindenkori vizjárás természetének megfelelően- szemcsés és kötött rétegek váltakozva fordulnak elő. A felszinen 5-13 m vastag kötöt rétegsor található, mely alatt 8-15 m vastag aprószemü, agyagos iszapos lencsékkel és igen vékony kötött rétegekkel átszőtt homokréteg, majd 4-lo m vastagságú, iszapot és agyagot tartalmazó második kötött réteg helyezkedik el. A továbbiakban változóan szemcsés és kötött rétegsorok követik egymást." Mi a biztositék, hogy a 8-15 m vastag homokréteg mindenütt 5-13 m alatt van? Vagyis, igenis lehetséges, hogy a kiépített szivárogó és kutrendszer nem, vagy csak.részlegesen képes megoldani a talajvizszint-szabályozást és lehetséges a tározó elvizesitő hatása a környéken

. Egyébként erről HERTELENDI CS a következőket irja: A tározó bögementi térségben az elmúlt időszakban jelentős problémákat okozott a talaj-és belviz. Belviz által a legjobban veszélyeztetett a tározó mellett az abádszalóki, a tiszaburai, a tiszaszőlősi mezőgazdasági üzemek területe, mig a tiszafüredi és tiszaszentimrei mezőgazdasági üzemek mélyebb fekvésű területei. Ezekben a gazdaságokban a talajviszonyok is kedvezőtlen adottságuak. A tározó megépitése előtti időszakban a talajvizmozgások követték a Tisza vizszint-változásait, a nyári alacsony folyami vizszintnél a talajvízszint is lesüllyedt 2,5 -3 m-re. A tározó megépitése után 1,5 ~ 2,5 km sávban átlagosan mintegy 1,5 m körül állandósult a talajvízszint, ami azt jelenti, hogy a terepadottságoktól függően a talajvízszint meghaladja, illetve meghaladhatja a kritikus, talajvízszintet.