A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 48 - | Az évente ténylegesen megöntözött területnagyságok is csökkenő trendet mutatnak /51.,52.sz. grafikon/, ami annál is inkább szomorú, hisz a vizsgálat utolsó tiz évére, azon belül is a vegetációs periódusokra a csapadékszegénység és aszályveszély -növekedés volt jellemző. A vizsgált időszakban Szolnok megyében a felületi öntözésre berendezett területek 5o%-os csökkenése figyelhető meg. A felszin alatti nyomócsöves területek vonatkozásában -noha igen erőteljes a megyében a fejlődés, de még igy sem képes kompenzálni a 7o-es évektől egyre fogyó szántó és gyep felületi öntözésére berendezett területeket. A szántó-müvelési ágban az összes megöntözött terület az 1968-as bázisévhez viszonyitva a vizsgált időszak végére 4o%-kal csökkent. A gyepterületeken a csökkenés kisebb, de még ott is jelentős. A ténylegesen megöntözött területeken az öntözési módok közül egyeduralkodóvá vált az esőszerü öntözés, hisz a vizsgálat első évéhez képest 1988-ra a szántóterületeken több mint kilencszeresére növekedett a felszin alatti nyomócsöves területek aránya. A hordozható és egyéb esőszerü öntözőberendezésekkel történő öntözés a gyepterületek öntözésében kapott lényeges szerepet. A ténylegesen kiöntözött vizmennyiség a vizsgált 21 évben nagyjából a felére csökkent. Mig 1968-ban a szántó művelési ág öntözésére 264,6 mill.m3 öntözővizet, juttattak ki, addig 1988 évben már csak 123,4 millió m3-t. Az öntözéssel kapcsolatos statisztikák tehát a vizsgált időszakban tartós és jelentős redukciót érzékeltetnek. Csupán a felszin alatti nyomócsöves területek növekedésében, illetve az esőszerü öntözési mód terjedésében könyvelhetünk el részsikereket. Öntözésre történő berendezkedéssel a termesztett nagy teljesítőképességű nemesitett növényfajok és fajták vizigényét a tenyészidő egészében ki lehet elégiteni, aminek következtében az agroökológiai