Füri András: Szolnok megye fekete gólya állományának alakulása 1984-1987 (2008) / 0972-2008

3.3. Fészkelés A vizsgált három költési időszakban a Tájvédelmi Körzetben és azon kivüli területen öt ujabb költőhelyet sikerült bizonyítani. A fészkek kivétel nélkül a puhafás ligeterdők nagyobb kiterjedésű, idős állományaiban épültek olyan helyeken, ahol viszonylag kis távolságon belül mocsárrétek, kevésbé zavart holtágak, kubikgödrök, mélyfekvésü hullámtéri rétek voltak. / Itt szinte észrevétlen táplálkozási lehetőség is adódott az öreg madarak és a kirepült fiatalok számára. / A fészkek mérete, anyaga a fehér gólya fészkekhez hasonlitható. Az évről - évre használt épitmények ujabb ágmennyiség bedolgozásával egyre nagyobbak. Például a nagyrévi vagy a pélyi / 2./ fészek már tetemes méretű. A fehér és fekete nyárfákra / Populus alba, Populus nigra / készített fészkek elhelyezkedésében három tipus különíthető el. A közel vízszintes vagy kis szögben / max. 2oO / emelkedő oldalágon a törzstől távol / A /, illetve a törzs mellett / B /, valamint a törzselágazásba / C / rakott fészek. A fészekmagasság 6-12 méter között alakult. A kb. 2o - 25 méteres faállomány magasságához viszonyítva megállapítható, hogy a fekete gólyák a lombkorona alsó vagy középső harmadába helyezik el fészküket. / A magassági értékeket a fényképezőgép és teleobjektív távolságmérője segítségével becsültem. /