Vásárhelyiné Dr. Zsuga Katalin: Zooplankton-vizsgálatok a Tisza vízgyűjtő területén (2008) / 0964-2008

- 14 A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a Tisza Rotatoria faunáját a Maros nagymértékben befolyásolta, a többi mellékfolyó és kisebb vízfolyás hatása nem volt kimutatható, a Tisza vízminőségét ezek mérhető arányban nem változtatták meg. A vizgyüjtő terület zooplankton együttesének feldolgozása során számos, hazai faunánkban ritka, illetve Magyarországról eddig még nem közölt Rotatoria fajt találtunk. E szervezetek részletes ismertetése a 4.3. fejezetben található. Crustacea 1. Mennyiségi viszonyok: A Crustacea plankton vizsgálatai szerint a Tisza vízgyűjtőjére jellemző, hogy a Copepoda szervezetek egyedszáma a jelentősebb, a Cladocera szervezetek néhány kivételtől eltekintve csak csekély mennyiségben voltak megtalálhatók (5.ábra). A Tiszában

, Tiszabecsnél és Záhonynál egész évben nagyon kevés az egyedszám, a hordalékosság, a gyors vizmozgás nem teszi lehetővé nagyobb népességű Crustacea álomány kifejlődését, illetve jelenlétét. Tiszalöktől lefelé az egész Tisza szakaszon azonos módon alakult a kisrákok mennyisége, az augusztusi kisvizes időszakban a Copepoda szervezetek értek el maximum értékeket ( 5. ábra). Ezen belül a különféle fejlődési stádiumban lévő juvenilis alakok száma a legtöbb, a nauplius lárvák aránya nagyobb a copepodit formák mennyiségénél. Az aduit, petés egyedek száma igen csekély. Külön említésre méltó a juniusi kiskörei feltűnően nagy Cladocera egyedszám. A duzzasztás, valamint a kedvező hőmérsékleti viszonyok hatására a Leptodora kindtii nagy népességű állománya alakult ki (419 i/10 1), amely figyelembe véve az állat méreteit, tekintélyes Cladocera biomasszának felel meg. Ebben az időszakban mint zooplankton csúcsragadozó, fontos szerepet tölt be a táplálkozási láncban.