Vásárhelyiné Dr. Zsuga Katalin: Zooplankton-vizsgálatok a Tisza vízgyűjtő területén (2008) / 0964-2008
- 10 Jelenlétük mindenesetre a szervesanyag szennyezettségre utal. A kisebb vízfolyásokban általában egész évben kevés Rotatoria volt, (Kösely, Berettyó, Fehér-Körös) de még a közepes vizhozamú Keleti főcsatorn a éés Hármas-Körö s is alacsony kerekesféreg mennyiséget tartalmazott. Külön kell szólni a Maro s Rotatoria planktonjáról, amely valamennyi mellékvizfolyástól különbözött. Az egyedszám maximumok a nyári kisvizes időszakban alakultak ki, amely juliusban 5387 i/10 1 volt, messze meghaladta az egész vizgyüjtő területen mért értékeket. Ennél magasabb egyedszám csak Tiszaszigetnél volt, de a fajösszetétel alapján ez egyértelműen a Maros hatása, ugyanis mindkét helyen a Brachionus calyciflorus f.amphiceros volt a legnagyobb arányban, mig a fentebbi Tisza szakaszon nem ez volt a jellemző faj. A Marosban mért augusztusi Rotatoria mennyiségnél csak a tiszalöki duzzasztott szelvényben volt nagyobb érték, de mig ott a Polyarthra dolichoptera volt a domináns elem, addig a Marosban a Brachionus budapestinensis és a Brachionus angularis voltak a legnagyobb egyedszámban. A Rotatoria plankton mennyiségi viszonyait tekintve megállapítható, hogy a Sajó hatására kis mértékben csökken az egyedszám, a többi mellékfolyó és kisebb mellékvizfolyás a Tisza kerekesféreg államonyát kimutatható mértékben nem befolyásolja. Ugyanezt figyelte meg a korábbi években Megyeri /1955, 1970, 1972) is. Az 1988. évi vizsgálatok szerint a Maros egyértelműen nagy hatással van a Tisza zooplankton együttesére mind mennyiségi, mind minőségi összetétel tekintetében. Megyeri korábbi mérései során (1955, 1970, 1972) nem tapasztalta a Maros ilyen hatását. Az eltérés valószínű oka a gyűjtési időpontokban jellemző időjárási, vizállási viszonyok közötti különbség, valamint feltételezhető a vízminőség változása is a 20-30 évvel korábbi időszakhoz képest.
