Lipcsey Imre: A tiszafüredi madárrezervátum (2008) / 0962-2008

- 7 4» Iládas ok, gyékényesek. Összefüggő,nag? kiterjedésű nádast nem találunk, inkább kisebb-nagyobb nádfoltokat,főleg a morotvák parti sávjában. Ide sorolhatjuk a nádfoltokhoz sokszor csatlakozó terjedelmesebb gyékényeseket is, ami nagyon is jellemző a tárolóra. A nádasok állandó költőfajai:a kis , a búbos* és a vörösnyakú vöcsök, /ez utóbbi az előzőtől elkülönülve más helyen költ/,a pocgém,a bölömbika, a nyári lúd,a tőkés ,barát-, és cigányréce,a barna rétihéja, a guvat, a kis vizicsibe, a vizityúk, a szárcsa,a nádi tücsökmadár,a nádirigó,a cserregő* , az énekes , a foltos nádiposzáta és a kékbegy,de költött a vörös gém*. és 1985-ben a nagy kócsag is. A nádasok az őszi vonuláskor éjszakai pihenőhelyet biztosítanak a fecskék és a seregély tömegeinek, téli táplálkozó helyet a barkóscinegének,a kék cinegének és sok egyéb más fajnak. 5. Mocsárrétek, sásosok. Területünkön a Hagy-Morotva, a Hordódi-Holt — Tisza és a Tiszádi erdő között,valamint a HordódiHolt-Tisza félszigetén találunk nagyobb mocsárré-