Dr. Szabó László: Népi megfigyeléseken alapuló időjóslás (2008) / 0951-2008

yf SZEOHEIWI I/4RMRÉ& TÖRTÉNETE HÁROM TÉTELBEN 1. d Hisgifefto! a Széchenyi Lakótelep/gSzolnok város "Kisgyep"-nek nevezett városrésze az egykor ri városszéli legelő nevét őrzi. Szolnok a 18. századtól kezdve a legkisebb határú városok közé tartozott. Szántóföldje mindöszsze a várostól nyugatra, az "Ugar"-nak nevezett részen terült el, saját legelőként pedig a Rékasi út és a Zagyva közti - helyenként vízjárta - gyeppel borított értéktelenebb részt használták. A Zagyvától keletre fekvő, állattartásra sokkal alkalmasabb Szentiván és Alcsi puszta legelőit - kincstári birtok lévén csak bérelni tudták, de a Szandai rét jó legelője sem volt a városé, azt is csak bérbe tudták venni egy nagybirtokostól. így alakult ki a Szentiván és Alcsi puszta, valamint a Szandai nagyrét - területileg jóval nagyobb - legelői mellett a város tulajdonában levő Kisgyep neve. A város kétbeltelkes településszerkezetéből adódóan a sűrűn lakott Tisza-parti városi részt északról és nyugatról szérűskertek övezték, amelyben a földműveléssel foglalkozó szolnokiak állataikat,gazdasági felszereléseiket tartották s az év nagy részében a férfinép ott is lakott. Az ilyen - Györffy István által "kertes település"-nek nevezett város hatalmas portájú szérűskertjeiből tölcsérszerűen szélesedő utak vezettek ki az Ugar,illetve a Kisgyep felé. A szérűskertek és a Kisgyep között húzódik a múlt század közepe óta a Szolnokról a Tiszántúl felé vezető vasútvonal töltése, amely miatt a Kisgyep megközelítését hosszú időn át jórészt csak a "rékasi sorompó"-nak nevezett vasúti sorompó tette lehetővé. A Kisgyep, a városszéli legelő területén a 20-as évek köze1