Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 6 ­ritette folvóinkat eredeti irányuktól, és előbb a Zagy­vát, majd később a Tcrrát egyre jobban magához vonzotta. A Taraa vizét ia marábe fogadó Zagyva innen már lényegé­ben a mai futásának megfelelően folytatta útját az ugyan­csak erősebben süllyedő Dél-Jászsági-süllyadéken át a Tisza felé, amely szintén ezidőtájt foglalta el mai he­lyét. A Jászság tengelyébenhuzóuó folyók és a hozzájuk csat­lakozó kisebb vizfolyások e vándorlásuk során szinte ez egész vicéket bekalandozták, s nyomaik még ma is többfelé fellelhetők. A Zagyva egykori útját jelzi pl. a kistáj nyugati szegélyén húzódó Hajta-folyás, oe réri Tarna­meder a keleti szélén oélnek tartó tfillór felső szakasza * is. /Az alsó szakasz egykor Tisza-ág lehetett./ s A medrüket .folyton változtató folyik hatalmas kiterje­désű icőszakosan vizes laposokat, állandóan vizes réteket és mocsarakat hagytak maguk után. Valóságos vadvizország volt itt egészen a nult százauban kezdődött vizr<ínuezé­sekig. A nedves örnyezet az úgynevezett infúziós lösz kiala­kulásának kedvezett, anely a tipuaos lösszel szemben nem függőleges, hanem vizszintes rétegzettséget mutat. :z a mészben szegény, átmosott lösz ma is jelentCs területeken boritja a fel3zint, de a mélyebb részeken - igy a Jász­berény- Jákóhalmi- és a Jél-Jászsági-süllyedék í.agy ré­szén - elfedi a holocénkori Öntés- és réti aryag, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom