Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- IC /Crisicum/ része, ugyanis e Crisicum nem csupán a földrajzi értelemben vett Tiszántúlt, hanem a Tisza jobb partján elterülő kistájak et?y részét is magában foglalja. Növényeinek nagyobb hányada európai, illetve eurázsiai eredetű, oe a kontinentális és a kozmopolita elemek aránya is jelentős. Az emberi tevékenység nyomán jelentek mg adventiv növényei, amelyek közül számos gyom erősen elszapox'odott. A behurcolt fajokkal ellentétben igen kevés a flóra síubmediterrán és endemikus elemeinek száma. A kistáj nyugati szélén található homokvidéken i)una - Tia sza közi /Praematricum/ hatások is kimutathatók. Az eredeti növénytakaró a kiterjedt mocoaxak, rétek ellenére is erdős-ligetes jellecü volt. A folyók mélyebb fekvésű ártereit fiizligetek /Salicetum albae-fraírilis/, a magasabb ártereket tölgy-azil-kőriserdők /Krayino pannonicae - U1matrac/ tették változatosabbá. A török hódoltság végére azonban - a pusztitáeok következtében - már csak bozótosok maradtak az erdők helyén. A lo. század második felében upryan sor került a maradékok felujitásárs és némi telepitésre, de ez már nem állította vissza a táj eredeti arculatát. A növénytakaró ujabb nagy változása a mult század vérén megkezdett vizr^ndezési munkálatokkal kapcsolatos. A folyók szabályozása éB a belvizek elvezetése következtében szikesedés indult meg, amely ugyan meglehetősen nagy területekre terjedt ki, de n«"r» volt olyan erőteljes, mint