Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének növényvilága; Természetföldrajzi élettér (2008) / 0929-2008

szik ki az ún. gyomfélék, /fo/erősen szaporodtak ^"

nonioc

tk-íjsi" adventív elemek, ft ^zek szembeszökően legelterjedtebb faja itt a kanadai betyárkóró /Erigion canadensis/. A florisztikailag az Eupannonicum crisicumi járásához sorolt /Soó; 1960/, de a homok által elfoglalt déli részen már praematricumi elemekkel is tarkított vizsgálati terület éghajlatilag is ebbe a körzetbe tartozik /Bacsó; 1959/^A reíiefviszonycáital és a fátlansággfl^ összhangban* mező-, és mikroklímában szegényes, mérsékelten sz^^^Ejr^közé^o^rséklete 9-10 C°/év. Hőmérséklet jarása/'ígen szélsőséges. Téli minimum átlaga /50 év adatai alapján/ -2,5 C°, míg a nyári maximumai .^ógltöb o^iffiTfe

g . A

ü' évi .im.Ainmm

u.

ina

k—gft—e

láii a-35 G°"Ot» minimumai podig olykor mínusz 20 C

° alá aaélna

k. A napfényes órák szama megközelítőleg 2000, a felhőzet évi átlaga valamivel meghaladja az 50 %-ot. Csapadékban nem bővelkedik, de évi átlaga xi&iiivel több, mint az össz-alföldi: 550 mm körüli, nyáreleji maximummal./Ifcaapadékviszonyait tekintve a területnek,, ugyan szélsőséges adatokkal is találko zWh^de mind a tenyészidőszakra^jutó, mind az összmennyiségű csapadék viszonylatában jóval elmarad az optimumtól. Minthogy

ha ^T^o^^oiaionnyiaág öaoaeg

o allandó vízhiányra utal, ebből7következik

( hogy a letűnt vízi-világot nem az éghajlati tényezők tartották fenn, hanem a domborzati viszonyok^aJászság közepének mély behorpadása, a rossz vízháztartású talajok, és a lefolyásviszonyok. Ugyancsak ebben rejlik a magyarázata a vízrendezések utáni gyors, és nagymérvű vegetáció-változásoknak, amelyek a tennéazetes növénytakaróban bekövetkeztek.